ICF-ből lehet passzívházat építeni: a 20–25 cm külső polisztirol réteggel készülő, 40–45 cm vastag fal U-értéke 0,10–0,11 W/m²K, ami bőven a passzívházaknál szokásos tartományban van. A fal azonban csak az egyik összetevő. A minősítés az egész épület fűtési igényén és mért légtömörségén múlik, ehhez megfelelő ablakok, tető, alapozás, hővisszanyerős szellőzés, hőhídmentes csomópontok és tudatos tervezés kell.
Mit jelent a passzívház
A passzívház nem építési rendszer és nem falvastagság, hanem teljesítményszint, amelyet a darmstadti Passzívház Intézet (PHI) követelményrendszere határoz meg. A legismertebb feltételek:
- a fűtési energiaigény legfeljebb 15 kWh/m² évente, vagy a fűtési hőterhelés legfeljebb 10 W/m²,
- a légtömörség mért értéke n50 ≤ 0,6 1/h.
A követelményrendszernek további elemei is vannak, és időről időre frissül, ezért a pontos, érvényes feltételeket mindig a minősítést végző tervezővel kell egyeztetni. A lényeg a szemlélet: nem az egyes szerkezeteket, hanem a kész ház számított és mért teljesítményét vizsgálják.
A falra, tetőre és padlóra a hűvös-mérsékelt éghajlaton 0,15 W/m²K körüli vagy annál jobb U-értéket szokás célként megadni. Ez tervezési irányszám, nem kizáró határ.
Amit a fal hoz
A hőszigetelt zsaluelemek közül a vastagabb külső rétegűek teljesítik az irányszámot.
| Falvastagság | Külső EPS réteg | U-érték (W/m²K) | Passzívházhoz |
|---|---|---|---|
| 30 cm | 10 cm | kb. 0,18 | Kevés |
| 35 cm | 15 cm | kb. 0,15–0,18 | Határeset, kedvező adottságoknál elég lehet |
| 40 cm | 20 cm | kb. 0,11 (gyártói adat) | Megfelelő |
| 45 cm | 25 cm | kb. 0,10–0,11 | Megfelelő |
Az értékek az Európai Műszaki Értékelések hővezetési ellenállásából számolt, illetve gyártók által közölt adatok. Egyes gyártók arról tájékoztatnak, hogy termékük a PHI-től passzívházhoz alkalmas termék minősítést kapott. Egy ilyen tanúsítvány legfeljebb azt igazolja, hogy a termék alkalmas passzívház építésére. Azt nem, hogy a belőle épült ház passzívház lesz.
A fal másik hozománya a légtömörség. A kibetonozott mag folytonos, laboratóriumi mérésben a falmező szivárgása a légzáró rétegekre szokásos határ töredéke volt. A passzívház legnehezebben teljesíthető feltételéhez tehát a bennmaradó zsaluzat jó alapot ad.
Ami a falon túl kell
1. Nyílászárók
Az ablak a burok leggyengébb hőszigetelő eleme, és egyben a napenergia-nyereség forrása. Passzívházhoz háromrétegű üvegezés, hőszigetelt tok és hőhídmentes beépítés szükséges. A hazai rendelet 1,1 W/m²K-s ablakhatárértéke ehhez kevés, annál jóval jobb szerkezet kell. A tok helye a falban legalább annyit számít, mint a katalógusadat: a szigetelés síkjába vagy annak közelébe kell kerülnie, a rögzítése viszont a betonmagba megy.
2. Tető és zárófödém
A tetőnek a falhoz illő, vagyis a kötelező 0,17 W/m²K-nál lényegesen jobb értéket kell tudnia. Fa tetőszerkezetnél a légzáró fólia folytonos bekötése a koszorúra a kritikus művelet. A polisztirol tetőelemek vagy a monolit vasbeton zárófödém a légzárást egyszerűsítik, mert kevesebb az illesztés.
3. Alapozás
A talaj felé távozó hő ellen a legjobb megoldás a hőszigetelt lemezalap, amelynél a ház alatt és a perem mentén összefüggő szigetelés fut, és ez csatlakozik a fal külső rétegéhez. Sávalapnál a fal alatti vonal menti hőhidat sokkal nehezebb kezelni.
4. Hőhídmentes csomópontok
A passzívház-számításban minden csomópont veszteségét figyelembe veszik. A födémperem, az erkély, a lábazat és az ablakkáva megoldásait a hőhidakról szóló cikkünk veszi sorra. Egy konzolosan kinyúló vasbeton erkély hőhídmegszakítás nélkül önmagában elviheti a tartalékot.
5. Mért légtömörség
Az n50 ≤ 0,6 1/h nem számított, hanem mért érték. Egy külföldi ICF passzívház-projektről 0,36 1/h mért értéket közöltek. Ezt nem tudtuk ellenőrizni, de jelzi, hogy a cél elérhető. Hazai, független adatsor ICF házakról nincs, garanciát tehát a rendszer önmagában nem ad. Az eredményt a nyílászáró-beépítés, a tetőcsatlakozás és az áttörések tömítése dönti el, ezért a burkolás előtt próbamérést kell tartani. A részleteket a légtömörségről szóló cikkünk írja le.
6. Hővisszanyerős szellőzés
Passzívházban a szellőzőrendszer nem kiegészítő, hanem a koncepció része: a légcsere hőveszteségét a hőcserélő tartja alacsonyan. A gépet, a légcsatornákat és a faláttöréseket a szerkezettel együtt kell megtervezni, mert a vasbeton magot utólag fúrni körülményes.
7. Tájolás, forma, árnyékolás
Kompakt tömeg, dél felé nyitott, észak felé zártabb homlokzat, és külső árnyékolás a nyári túlmelegedés ellen. Egy tagolt, sok kiugróval és északi üvegfallal tervezett ház vastag fallal sem lesz passzívház.
8. Tervezés számítással
A passzívházat erre szolgáló energiamérleg-számítással tervezik, minősített tervező közreműködésével. A falvastagság, az ablakméretek és a gépészet ebben a számításban kerül egyensúlyba. Aki a minősítést célul tűzi ki, annak a legelső lépése a tervező kiválasztása, nem a zsaluelemé.
Hol szokott elcsúszni
| Hiba | Következmény |
|---|---|
| Vastag fal, átlagos ablak | A veszteség nagy része az üvegfelületen megy el |
| Konzolos erkély megszakítás nélkül | Súlyos vonal menti hőhíd, penészveszély |
| Utólag fúrt, tömítetlen áttörések | A légtömörségmérés nem sikerül |
| Túlméretezett hőtermelő | Gyakori ki-be kapcsolás, rosszabb hatásfok |
| Árnyékolás nélküli déli üvegfal | Nyári túlmelegedés |
Őszintén a költségekről és a megtérülésről
A passzívház szint többletráfordítást jelent: vastagabb zsaluelem, jobb ablak, több szigetelés a tetőben és az alap alatt, szellőzőrendszer, tervezési és minősítési díj. A vastagabb fal a beépíthető területből is elvesz, adott kontúr mellett kisebb lesz a hasznos alapterület. Erről a falvastagságról és alapterületről szóló cikkünk szól.
Megtakarítási százalékot nem ígérünk. Egy független amerikai vizsgálatban az ICF ház egy azonos kialakítású favázas házhoz képest nagyjából 5,5–9 százalékkal fogyasztott kevesebbet. A passzívház alacsony fogyasztását az összes fenti elem együtt adja. Sok építtetőnek a jó középút az, ha a passzívház elveit követi (vastag fal, hőhídmentes csomópontok, mért légtömörség, hővisszanyerés), de a hivatalos minősítést nem kéri. Ez is tisztességes cél, csak nevezzük annak, ami: alacsony energiaigényű ház, nem passzívház.
Összefoglalás
A 40–45 cm-es ICF fal 0,10–0,11 W/m²K-s U-értékével és légzáró betonmagjával alkalmas passzívház építésére. A minősítéshez ezen felül megfelelő ablakok, tető és hőszigetelt alapozás, hőhídmentes csomópontok, mért n50 ≤ 0,6 1/h légtömörség, hővisszanyerős szellőzés és energiamérleg-számításra épülő tervezés kell. A zsalukő megválasztása tehát szükséges, de nem elégséges feltétel.
Az ICF passzívház oldalunkon bemutatjuk, hogyan áll össze egy ilyen épület szerkezete. Ha konkrét tervei vannak, kérjen ajánlatot, és a falszerkezetet a tervezője számításához igazítjuk.
