A Blower Door tesztnél egy külső ajtónyílásba ventilátoros keretet szerelnek, amely nyomáskülönbséget hoz létre a ház és a külvilág között, a műszer pedig azt méri, mennyi levegőt kell ehhez mozgatni. Ebből számolják ki az n50 értéket, vagyis azt, hogy 50 Pa nyomáskülönbségnél a ház légtérfogata óránként hányszor cserélődne ki a réseken át. Új háznál két mérés ajánlott: egy a belső burkolatok előtt a hibák megtalálására, egy a kész házon az eredmény igazolására.
Mit mutat meg a mérés
A légtömörség fogalmát és az ICF fal laboreredményeit a légtömörségről szóló cikkünk mutatja be. Röviden: a polisztirol zsaluelem kibetonozott betonmagja a falmezőben légzáró, egy laboratóriumi vizsgálatban a szivárgás 75 Pa-on 0,0039 l/s·m² alatt maradt. A ház egészének eredménye viszont a csatlakozásokon dől el. Egy kanadai ICF épület helyszíni vizsgálatában a falban nem találtak szivárgást, a levegő a tetőnél, az ablakoknál és az áttöréseknél szökött.
A Blower Door teszt tehát nem a hőszigetelt zsaluelemes falat méri, hanem a kivitelezés minőségét: a nyílászárók beépítését, a tető légzárását és a gépészeti átvezetések tömítését.
Mikor érdemes mérni
| Mérés | Időpont | Célja |
|---|---|---|
| Első, ellenőrző mérés | Ablakok, ajtók beépítve, a tető légzáró rétege és az átvezetések elkészültek, de a belső burkolatok még nincsenek fent | A hibák megkeresése, amíg hozzáférhetők és olcsón javíthatók |
| Második, átadási mérés | A ház kész, a burkolatok és a gépészet a helyén | Az eredmény igazolása, a tervezett érték ellenőrzése |
Az első mérés a fontosabb. Ha csak a kész házat mérik, és az eredmény gyenge, a hibák gipszkarton, burkolat vagy bútor mögött vannak. A bennmaradó zsaluzattal épült falon ilyenkor ritkán kell keresgélni, a tetőtéri gipszkarton mögötti fóliacsatlakozásokon annál inkább.
Hogyan zajlik
- Előkészítés. A mérést végző szakember ellenőrzi a házat, felméri a légtérfogatot és a burokfelületet a tervek alapján.
- A ventilátor beépítése. A keretet a bejárati vagy teraszajtó nyílásába feszítik, légtömören.
- Szándékos nyílások lezárása. A szellőztető rendszer csatlakozásait, a páraelszívó kivezetését és hasonló, tervezett nyílásokat a mérési előírás szerint lezárják vagy nyitva hagyják. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
- Mérés több nyomáslépcsőn. A ventilátor először kiszívja a levegőt a házból (depresszió), majd jellemzően befúj (túlnyomás). Mindkét irányban több nyomáskülönbségen mérnek, és ebből számolják az 50 Pa-hoz tartozó értéket.
- Szivárgáskeresés. Tartós depresszió mellett a szakember végigjárja a házat. Füstpatronnal, légsebességmérővel, fűtési szezonban hőkamerával keresi azokat a pontokat, ahol a levegő beáramlik.
- Jegyzőkönyv. A mérés körülményei, az eredmények és a talált szivárgási helyek fényképekkel.
Hogyan készüljön fel rá
A mérést végző szakember részletes listát ad, ezek a pontok azonban szinte mindig szerepelnek rajta:
- Minden ablak és külső ajtó zárva, a belső ajtók nyitva.
- A szifonok vízzel feltöltve, hogy a csatornán át ne szökjön levegő.
- A kandalló vagy kályha nem üzemel, a hamu kihűlt. Égő tűzzel mérni veszélyes.
- A szellőztető gép és a páraelszívó kikapcsolva.
- Ideiglenes nyílások, például a még be nem kötött gépészeti átvezetések, ideiglenesen lezárva.
- A ház legyen hozzáférhető minden szinten, a padlásfeljáró is.
Erős szélben a mérés pontatlan lehet, ezt a szakember mérlegeli.
Az eredmény értelmezése
A jegyzőkönyv legfontosabb száma az n50 érték, mértékegysége 1/h. Minél kisebb, annál tömörebb a ház. A fogalom részletes magyarázata a fogalomtárban található.
Hogy milyen érték elvárható, azt a tervezett energetikai cél dönti el. A passzívház-minősítésnél a szakirodalomban általánosan idézett feltétel (Passivhaus Institut) a legfeljebb 0,6 1/h, a pontos követelményt a minősítő határozza meg. Egész ICF házakra kevés a független adat: egy észak-amerikai iparági összesítés 49 ház átlagára 1,26 1/h értéket közöl, de a mintát az iparág adta, ezért ezt tájékoztató adatnak tekintjük. Hazai, független adatsort ICF házakról nem találtunk.
A szám mellett a szivárgási helyek listája a hasznosabb. Ebből derül ki, mit kell javítani, és melyik szakmát kell visszahívni.
Mit tegyen, ha gyenge az eredmény
- A jegyzőkönyv alapján rangsorolni kell a szivárgási helyeket.
- A javítást az érintett szakember végzi: ablakbeépítő, tetőfedő, gépész, villanyszerelő.
- Javítás után újramérés, ugyanazzal a módszerrel.
A leggyakoribb javítandó pontok ICF háznál: az ablaktokok belső légzáró szalagja, a tető légzáró fóliájának bekötése a koszorúra, a padlásfeljáró, a szellőztető és a kéménycsatlakozás átvezetése, valamint a külső falon átmenő védőcsövek belseje.
Hogyan kerüljön a szerződésbe
Ha a légtömörség fontos Önnek, ez legyen a kivitelezési szerződés része, ne utólagos kérés. Érdemes rögzíteni:
- a célértéket,
- a mérések számát és időpontját az ütemtervben,
- ki rendeli meg és ki fizeti a mérést,
- mi történik, ha az eredmény nem teljesül, és ki javít.
A szerződés egyéb pontjairól az építési szerződésről szóló cikkünk ír.
A mérés és a gépészet kapcsolata
A mért légtömörség a fűtési hőveszteség-számítás egyik bemenő adata. A hőszivattyút általában a mérés előtt kell megrendelni, ezért a tervező feltételezett értékkel számol. Az átadási mérés azt igazolja, hogy a ház ezt teljesítette. Tömör házban a tervezett, lehetőleg hővisszanyerős szellőztetés nem opció, hanem feltétel.
Összefoglalás
A Blower Door teszt ventilátorral és nyomásméréssel mutatja meg, mennyire tömör a ház, eredménye az n50 érték és a szivárgási helyek listája. Az ICF fal ritkán gyenge pont, a mérés a nyílászárók, a tető és az átvezetések kivitelezését ellenőrzi. Mérjen kétszer: burkolás előtt és a kész házon. Ha a légtömörséget célértékkel együtt kérné, kérjen ajánlatot.
