Egy új ház éves fűtési energiaigényét a hőveszteségek és a hőnyereségek mérlegéből becsülik: összeadják, mennyi hőt veszít a ház a határoló szerkezeteken és a szellőzéssel, levonják a nap és a belső hőforrások hasznosítható nyereségét, majd ezt a helyi éghajlat egész fűtési idényére vetítik. Az eredményből a fűtési rendszer hatásfokával és az energiaárral lesz költség. A számítást energetikus vagy épületgépész tervező végzi, a becslés pontossága pedig a bemenő adatokon és a lakók szokásain múlik.
Két különböző kérdés: teljesítmény és energia
Gyakori hiba, hogy a kettőt összekeverik.
- A fűtési teljesítményigény azt mondja meg, mekkora hőtermelő kell a leghidegebb napra. Ez a hőszivattyú vagy kazán méretezésének alapja, erről a hőszivattyú méretezéséről szóló cikkünk szól.
- Az éves fűtési energiaigény azt mondja meg, mennyi hőt kell egy egész fűtési idényben előállítani. Ebből lesz a fűtésszámla.
Ez a cikk a másodikról szól. A módszer ugyanazokra az adatokra épül, de az éves igénynél az egész idény időjárása számít, nem a méretezési minimum.
A módszer lépései
1. Transzmissziós veszteség
Minden határoló szerkezetre, falra, tetőre, padlóra és nyílászáróra kiszámítják a felület és az U-érték szorzatát, majd ezeket összeadják. Ehhez jönnek a hőhidak: a lábazat, a födémperem, az erkélylemez és a nyílászárók beépítése.
Az ICF falnál ez a tétel jól számolható, mert az európai műszaki értékelések megadják a fal hővezetési ellenállását, a kötőelemek hatásával együtt. A számított U-értékek vakolat nélkül:
| Falfelépítés (belső héj + betonmag + külső héj) | U-érték, számított |
|---|---|
| 5 + 15 + 5 cm | kb. 0,31–0,35 W/m²K |
| 5 + 15 + 15 cm | kb. 0,15–0,18 W/m²K |
| 5 + 15 + 25 cm | kb. 0,10–0,11 W/m²K |
Az 5 cm-es külső héjú fal önmagában nem teljesíti a homlokzati falra előírt 0,24 W/m²K-es követelményt.
A táblázatból egy egyszerű arány is kiolvasható: a 15 cm-es külső héjú fal négyzetméterenként nagyjából fele annyi hőt enged át, mint az 5 cm-es. Egy független amerikai laborvizsgálatban az ICF fal egészére mért hővezetési ellenállás nagyjából 10–15%-on belül maradt a zavartalan falmező értékéhez képest, a sarkokban és a csatlakozásoknál pedig körülbelül 10%-kal kisebb volt. A hőhidakat tehát ICF falnál sem szabad kihagyni a számításból. A falszerkezetek részletes összevetése az U-értékekről szóló cikkünkben található.
2. Szellőzési és filtrációs veszteség
A kicserélt levegőt fel kell melegíteni. Ennek két része van: a tervezett légcsere és a réseken át szivárgó levegő. Hővisszanyerős szellőztetésnél a tervezett légcsere hőjének nagy része visszakerül, ezért a tervező a gép hővisszanyerési jellemzőjével számol, a gyártói adat alapján.
A szivárgáshoz a légtömörség értéke kell. Egy kanadai ICF épület modellszámításában a jó légtömörség 57%-kal csökkentette a fűtési csúcsterhelést, ami jól mutatja, mekkora súlya lehet ennek a tételnek. Mivel a tényleges érték csak a kész burkon mérhető, a tervező feltételezett értékkel számol, amelyet később a Blower Door mérés igazol vagy cáfol.
3. Hőnyereségek
- Napenergia az ablakokon át, tájolástól, üvegezéstől és árnyékolástól függően.
- Belső hőforrások: emberek, főzés, háztartási gépek, világítás.
A nyereségeknek csak egy része hasznosítható. Egy jól szigetelt házban a napsütés gyorsan túlfűtheti a helyiséget, és a felesleget a lakók ablaknyitással engedik ki.
4. Éghajlat
A veszteségeket és nyereségeket a helyszín fűtési idényére vetítik, a külső hőmérséklet havi vagy órás adataival. Ugyanaz a ház más energiaigényt mutat egy hidegebb, magasabban fekvő településen, mint egy enyhébb helyen.
5. A fűtési rendszer veszteségei
A ház hőigénye nem azonos azzal, amit a hőtermelő felhasznál. A termelés, a tárolás, az elosztás és a szabályozás veszteségei, hőszivattyúnál pedig a gép hatékonysága az adott üzemi körülmények között, mind módosítják az eredményt. Ezeket a tervező a kiválasztott rendszer adataival számolja.
6. Energiaár
Az utolsó lépés az energiaigény szorzása az energia árával. Ez a legváltozékonyabb tétel: a tarifák, a kedvezmények és az elszámolási szabályok időről időre változnak. Ezekről nem teszünk állítást, a számítás idején érvényes feltételeket a szolgáltatónál kell ellenőrizni.
Mit tud és mit nem az energetikai tanúsítvány
Az energetikai tanúsítvány és a tervezéskor készülő energetikai számítás szabványosított feltételekkel dolgozik: rögzített belső hőmérséklettel, használati profillal és éghajlati adatokkal. Arra jó, hogy a házakat összehasonlíthatóvá tegye, és igazolja a 9/2023. ÉKM rendelet követelményeinek teljesítését. A tényleges számlát azonban nem jósolja meg, mert a lakók nem szabványosan élnek. A tanúsítványról az energetikai tanúsítványról szóló cikkünk ír.
Mi teszi bizonytalanná a becslést
| Tényező | Hatás |
|---|---|
| Beállított belső hőmérséklet | Néhány fok különbség érezhetően megváltoztatja az igényt |
| Szellőztetési szokások | A téli tartós ablaknyitás felülírja a hővisszanyerő hatását |
| Lakók száma, otthon töltött idő | Több belső hőnyereség, eltérő fűtési igény |
| Tényleges légtömörség | A kivitelezés minőségén múlik |
| Az első évek száradása | A nedves szerkezetek kiszárítása többletenergiát kér |
| Az adott tél | Egy enyhe és egy kemény tél között nagy lehet a különbség |
Mire ne alapozzon
- Gyártói megtakarítási százalékokra. Az iparági anyagokban szereplő 30–40% nem független mérés. Egy egymás mellé épített két ház mérésén az ICF ház 7,5%-kal kevesebb energiát használt egy azonos favázas háznál, a modellezett tartomány 5,5–8,5% volt, szokásos lakáshasználattal 9,2%. Az ICF előnye a folytonos szigetelés és a légtömörség, nem egy rejtett többlethatás.
- Egyetlen tulajdonosi beszámolóra. Hazai fórumokon olvashatók alacsony fűtésszámlákról szóló tulajdonosi beszámolók polisztirol zsaluelemes házakról. Ezek egy ház, egy család, egy időszak és az akkori energiaárak tapasztalatai, nem tervezési alapok.
- Négyzetméter-alapú ökölszabályra. Ezek régebbi, gyengébben szigetelt házak tapasztalatából származnak.
Mit kérjen a tervezőtől
- Az éves fűtési energiaigényt a ház tényleges rétegrendjeivel, hőhidakkal és a választott szellőztetéssel.
- Érzékenységvizsgálatot: hogyan változik az eredmény más belső hőmérséklettel és más légtömörséggel.
- A meleg víz igényének külön kimutatását, mert jól szigetelt házban ez nagy tétel.
- A választott fűtési rendszer veszteségeivel számolt végső energiafelhasználást.
Összefoglalás
A fűtési energiaigény becslése mérleg: transzmissziós és szellőzési veszteség mínusz hasznosítható nyereség, a helyi éghajlatra vetítve, majd a fűtési rendszer veszteségeivel korrigálva. A hőszigetelt zsaluelemes, bennmaradó zsaluzattal épült fal ebben jól számolható, mert az U-értéke dokumentált. A bizonytalanság a légtömörségben, a használatban és az energiaárakban van. Ha terveihez szeretné a falszerkezet pontos adatait, kérjen ajánlatot.
