ICF House

Épületfizika

Hogyan becsülhető egy új ház fűtési energiaigénye

Az új ház fűtési energiaigényét a hőveszteségek és a nyereségek mérlegéből becsülik, a helyi éghajlattal. Mutatjuk a módszert, és hogy mi teszi bizonytalanná.

ICF House · · 5 perc olvasás

Egy új ház éves fűtési energiaigényét a hőveszteségek és a hőnyereségek mérlegéből becsülik: összeadják, mennyi hőt veszít a ház a határoló szerkezeteken és a szellőzéssel, levonják a nap és a belső hőforrások hasznosítható nyereségét, majd ezt a helyi éghajlat egész fűtési idényére vetítik. Az eredményből a fűtési rendszer hatásfokával és az energiaárral lesz költség. A számítást energetikus vagy épületgépész tervező végzi, a becslés pontossága pedig a bemenő adatokon és a lakók szokásain múlik.

Két különböző kérdés: teljesítmény és energia

Gyakori hiba, hogy a kettőt összekeverik.

  • A fűtési teljesítményigény azt mondja meg, mekkora hőtermelő kell a leghidegebb napra. Ez a hőszivattyú vagy kazán méretezésének alapja, erről a hőszivattyú méretezéséről szóló cikkünk szól.
  • Az éves fűtési energiaigény azt mondja meg, mennyi hőt kell egy egész fűtési idényben előállítani. Ebből lesz a fűtésszámla.

Ez a cikk a másodikról szól. A módszer ugyanazokra az adatokra épül, de az éves igénynél az egész idény időjárása számít, nem a méretezési minimum.

A módszer lépései

1. Transzmissziós veszteség

Minden határoló szerkezetre, falra, tetőre, padlóra és nyílászáróra kiszámítják a felület és az U-érték szorzatát, majd ezeket összeadják. Ehhez jönnek a hőhidak: a lábazat, a födémperem, az erkélylemez és a nyílászárók beépítése.

Az ICF falnál ez a tétel jól számolható, mert az európai műszaki értékelések megadják a fal hővezetési ellenállását, a kötőelemek hatásával együtt. A számított U-értékek vakolat nélkül:

Falfelépítés (belső héj + betonmag + külső héj)U-érték, számított
5 + 15 + 5 cmkb. 0,31–0,35 W/m²K
5 + 15 + 15 cmkb. 0,15–0,18 W/m²K
5 + 15 + 25 cmkb. 0,10–0,11 W/m²K

Az 5 cm-es külső héjú fal önmagában nem teljesíti a homlokzati falra előírt 0,24 W/m²K-es követelményt.

A táblázatból egy egyszerű arány is kiolvasható: a 15 cm-es külső héjú fal négyzetméterenként nagyjából fele annyi hőt enged át, mint az 5 cm-es. Egy független amerikai laborvizsgálatban az ICF fal egészére mért hővezetési ellenállás nagyjából 10–15%-on belül maradt a zavartalan falmező értékéhez képest, a sarkokban és a csatlakozásoknál pedig körülbelül 10%-kal kisebb volt. A hőhidakat tehát ICF falnál sem szabad kihagyni a számításból. A falszerkezetek részletes összevetése az U-értékekről szóló cikkünkben található.

2. Szellőzési és filtrációs veszteség

A kicserélt levegőt fel kell melegíteni. Ennek két része van: a tervezett légcsere és a réseken át szivárgó levegő. Hővisszanyerős szellőztetésnél a tervezett légcsere hőjének nagy része visszakerül, ezért a tervező a gép hővisszanyerési jellemzőjével számol, a gyártói adat alapján.

A szivárgáshoz a légtömörség értéke kell. Egy kanadai ICF épület modellszámításában a jó légtömörség 57%-kal csökkentette a fűtési csúcsterhelést, ami jól mutatja, mekkora súlya lehet ennek a tételnek. Mivel a tényleges érték csak a kész burkon mérhető, a tervező feltételezett értékkel számol, amelyet később a Blower Door mérés igazol vagy cáfol.

3. Hőnyereségek

  • Napenergia az ablakokon át, tájolástól, üvegezéstől és árnyékolástól függően.
  • Belső hőforrások: emberek, főzés, háztartási gépek, világítás.

A nyereségeknek csak egy része hasznosítható. Egy jól szigetelt házban a napsütés gyorsan túlfűtheti a helyiséget, és a felesleget a lakók ablaknyitással engedik ki.

4. Éghajlat

A veszteségeket és nyereségeket a helyszín fűtési idényére vetítik, a külső hőmérséklet havi vagy órás adataival. Ugyanaz a ház más energiaigényt mutat egy hidegebb, magasabban fekvő településen, mint egy enyhébb helyen.

5. A fűtési rendszer veszteségei

A ház hőigénye nem azonos azzal, amit a hőtermelő felhasznál. A termelés, a tárolás, az elosztás és a szabályozás veszteségei, hőszivattyúnál pedig a gép hatékonysága az adott üzemi körülmények között, mind módosítják az eredményt. Ezeket a tervező a kiválasztott rendszer adataival számolja.

6. Energiaár

Az utolsó lépés az energiaigény szorzása az energia árával. Ez a legváltozékonyabb tétel: a tarifák, a kedvezmények és az elszámolási szabályok időről időre változnak. Ezekről nem teszünk állítást, a számítás idején érvényes feltételeket a szolgáltatónál kell ellenőrizni.

Mit tud és mit nem az energetikai tanúsítvány

Az energetikai tanúsítvány és a tervezéskor készülő energetikai számítás szabványosított feltételekkel dolgozik: rögzített belső hőmérséklettel, használati profillal és éghajlati adatokkal. Arra jó, hogy a házakat összehasonlíthatóvá tegye, és igazolja a 9/2023. ÉKM rendelet követelményeinek teljesítését. A tényleges számlát azonban nem jósolja meg, mert a lakók nem szabványosan élnek. A tanúsítványról az energetikai tanúsítványról szóló cikkünk ír.

Mi teszi bizonytalanná a becslést

TényezőHatás
Beállított belső hőmérsékletNéhány fok különbség érezhetően megváltoztatja az igényt
Szellőztetési szokásokA téli tartós ablaknyitás felülírja a hővisszanyerő hatását
Lakók száma, otthon töltött időTöbb belső hőnyereség, eltérő fűtési igény
Tényleges légtömörségA kivitelezés minőségén múlik
Az első évek száradásaA nedves szerkezetek kiszárítása többletenergiát kér
Az adott télEgy enyhe és egy kemény tél között nagy lehet a különbség

Mire ne alapozzon

  • Gyártói megtakarítási százalékokra. Az iparági anyagokban szereplő 30–40% nem független mérés. Egy egymás mellé épített két ház mérésén az ICF ház 7,5%-kal kevesebb energiát használt egy azonos favázas háznál, a modellezett tartomány 5,5–8,5% volt, szokásos lakáshasználattal 9,2%. Az ICF előnye a folytonos szigetelés és a légtömörség, nem egy rejtett többlethatás.
  • Egyetlen tulajdonosi beszámolóra. Hazai fórumokon olvashatók alacsony fűtésszámlákról szóló tulajdonosi beszámolók polisztirol zsaluelemes házakról. Ezek egy ház, egy család, egy időszak és az akkori energiaárak tapasztalatai, nem tervezési alapok.
  • Négyzetméter-alapú ökölszabályra. Ezek régebbi, gyengébben szigetelt házak tapasztalatából származnak.

Mit kérjen a tervezőtől

  1. Az éves fűtési energiaigényt a ház tényleges rétegrendjeivel, hőhidakkal és a választott szellőztetéssel.
  2. Érzékenységvizsgálatot: hogyan változik az eredmény más belső hőmérséklettel és más légtömörséggel.
  3. A meleg víz igényének külön kimutatását, mert jól szigetelt házban ez nagy tétel.
  4. A választott fűtési rendszer veszteségeivel számolt végső energiafelhasználást.

Összefoglalás

A fűtési energiaigény becslése mérleg: transzmissziós és szellőzési veszteség mínusz hasznosítható nyereség, a helyi éghajlatra vetítve, majd a fűtési rendszer veszteségeivel korrigálva. A hőszigetelt zsaluelemes, bennmaradó zsaluzattal épült fal ebben jól számolható, mert az U-értéke dokumentált. A bizonytalanság a légtömörségben, a használatban és az energiaárakban van. Ha terveihez szeretné a falszerkezet pontos adatait, kérjen ajánlatot.

Források

Küldje el a terveit, és kiszámoljuk.

A tervek alapján anyagkimutatást és árajánlatot készítünk az ICF szerkezetre, igény szerint alapozással, tetővel és beltéri kiépítéssel együtt.