Az ICF fal síkjában gyakorlatilag nincs hőhíd, mert a betonmagot mindkét oldalról megszakítás nélküli polisztirol réteg borítja, a koszorú és az áthidaló pedig ugyanebben a zsaluzatban készül. Hőhíd ott alakulhat ki, ahol ez a folytonosság megszakad: a lábazatnál, a födém és a tető csatlakozásánál, az erkélylemeznél és a nyílászárók körül. Ezek a pontok jó tervezéssel és fegyelmezett kivitelezéssel kezelhetők, de maguktól nem oldódnak meg.
Mi a hőhíd, és miért baj
Hőhídnak azt a helyet nevezzük, ahol a hő könnyebben távozik, mint a szerkezet többi részén. Oka lehet anyagváltás (jó hővezető anyag szakítja át a szigetelést), geometria (sarok, ahol a külső felület nagyobb a belsőnél) vagy kivitelezési hiba (hiányzó, összenyomott, hézagos szigetelés).
A következmény kettős. A hőhíd egyrészt növeli a fűtési energiaigényt, és ez a jól szigetelt házakban arányaiban egyre többet számít. Másrészt a hőhíd belső oldalán hidegebb a felület, ahol a levegő párája lecsapódhat, és megjelenhet a penész. A páratechnikai összefüggéseket a lélegző falról szóló cikkünk tárgyalja.
Miért kedvező az ICF fal kiindulásnak
Hagyományos falazatnál a vasbeton koszorú, az áthidaló és a pillér a falazóelemnél sokkal jobban vezeti a hőt, ezeket utólag kell körbeszigetelni. A hőszigetelt zsaluelemnél a helyzet fordított: a teljes fal vasbeton, és a teljes fal szigetelt. A koszorúelem és az áthidalóelem ugyanolyan polisztirol héjban készül, mint a falmező, így a szigetelés vonala nem törik meg.
A mérések ezt alátámasztják:
- Az Európai Műszaki Értékelésekben közölt hővezetési ellenállás az átkötők hatását már tartalmazza, az egyik értékelésben véges differenciás számítással.
- Egy független amerikai laborvizsgálat (ORNL) szerint az ICF fal teljes falra vetített hőellenállása nagyjából 10–15 százalékon belül marad a zavartalan falmező értékéhez képest. A sarkok és csatlakozások körülbelül 10 százalékkal gyengébbek a falmezőnél.
- Egy kanadai helyszíni mérés (CMHC) szerint a megépült fal hőszigetelő képessége közel volt a polisztirol rétegek névleges értékéhez.
Az átkötők tehát léteznek mint pontszerű hőhidak, de a hatásuk benne van a közölt U-értékben. A falvastagságonkénti számokat az U-értékekről szóló cikkünk tartalmazza.
A kritikus csomópontok
| Csomópont | Mi okozza a hőhidat | Megoldás |
|---|---|---|
| Lábazat és alap | A betonmag az alapra támaszkodik, a hő lefelé távozik | Hőszigetelt lemezalap vagy a lábazati szigetelés levezetése az alap oldalán; XPS a padlólemez alatt |
| Födémperem | A födém vasbetonja kifut a fal külső síkjáig | Olyan födémfogadó elem, amelynél a külső EPS réteg megszakítás nélkül elhalad a födém előtt |
| Erkély, előtető, konzol | A kinyúló vasbeton lemez átszakítja a szigetelést | Hőhídmegszakító elem, vagy az erkély önálló, a háztól független tartószerkezettel |
| Nyílászáró | A tok rossz síkban ül, a káva szigeteletlen | A tok a szigetelés síkjában vagy ahhoz közel, falvégzáró elem a kávában |
| Koszorú és tető | A talpszelemen körül és a födémszigetelés csatlakozásánál hézag marad | A fal külső rétegének felvezetése és átfedése a tető vagy a zárófödém szigetelésével |
| Áttörések, rögzítések | Fém konzol, tartó, csővezeték a szigetelésen át | Minél kevesebb fém átvezetés, hőhídmegszakító alátétek, tömített védőcsövek |
Lábazat és alapozás
Ez a pont a legnehezebb, mert a szerkezetnek itt terhet is kell hordania. A fal betonmagja közvetlenül az alaptestre ül, ezt nem lehet megszakítani. A megoldás az, hogy a szigetelést vezetjük körbe. Hőszigetelt lemezalapnál a lemez alatti és a peremet lezáró szigetelés a fal külső polisztirol rétegéhez csatlakozik, így a ház egy összefüggő szigetelt teknőben áll. Sávalapnál a lábazati szigetelést kell kellő mélységig levinni. A lábazati zónába fagyálló, nedvességet nem felvevő anyag való, a talajjal érintkező részen pedig vízszigetelés és azt védő réteg szükséges. A megoldásokat a hőszigetelt lemezalap szolgáltatásunk leírásában mutatjuk be.
Födémperem
Ha a födém vasbetonja a fal teljes vastagságában felfekszik, a peremén csak utólagos, vékony szigetelés fér el. A zsaluelemrendszerekben erre külön elem szolgál: az egyik ETA-ban leírt födémfogadó elemnél a vasalás folytonos marad, miközben a külső EPS réteg megszakítás nélkül fut el a födém széle előtt. A fal felső sorait és a koszorút a födémmel együtt betonozzák, így a csomópont szerkezetileg is egy darab.
Erkély és konzolos lemez
A kanadai CMHC vizsgálat a hétszintes ICF épületen az erkélylemezek átvezetését találta a súlyos hőhídnak. Ez nem meglepő: a kinyúló vasbeton hűtőbordaként működik. Családi háznál a legegyszerűbb megoldás, ha az erkély vagy a terasztető nem a födémből konzolosan nyúlik ki, hanem saját lábakon áll, és csak pontszerűen kapcsolódik a házhoz. Ha a konzol építészetileg elengedhetetlen, teherhordó hőhídmegszakító elem kell, amelyet a statikus méretez.
Nyílászárók
Az ablak körül három dolog találkozik: a tok, a káva és a párkány. A tokot a betonmaghoz kell rögzíteni, mert a polisztirol terhet nem hord, közben viszont a tok hőtechnikailag a szigetelés síkjában érezné jól magát. A kávát falvégzáró elem zárja le, így a beton nem ér ki a nyílás széléig. A külső párkány alatt és a redőnytok mögött is maradnia kell szigetelésnek. A beépítés menetéről a nyílászárók beépítéséről szóló cikkünk szól.
Tipikus tervezési hiba: falazott ház részletei ICF-re rajzolva
Az ír Passive House Plus szaklap útmutatója gyakori hibaként említi, hogy az építészek a falazott szerkezeteknél megszokott csomópontokat alkalmazzák ICF épületre. A bennmaradó zsaluzatnál a teherhordó réteg középen van, a szigetelés két oldalon, ezért a födém, a tető és az ablak csatlakozása más logikát követ. Érdemes olyan tervezővel dolgozni, aki a választott rendszer gyártói csomópontjaiból indul ki, és a kivitelezővel a tervezés alatt egyeztet.
Kivitelezési hibák, amelyek hőhidat csinálnak
- Sérült vagy kivágott polisztirol pótlás nélkül. A gépészeti hornyok a belső rétegben rendben vannak, a külső réteg csorbulásait viszont habbal vagy EPS-darabbal ki kell tölteni vakolás előtt.
- Hézag az elemek között. A rosszul összezárt sorok közé befolyó beton átmenő betonbordát képez.
- Kifolyt beton a födémperemnél vagy a kávában. Hiányos lezárás vagy kitörés következménye, utólag le kell vésni és szigeteléssel pótolni.
- Fém rögzítők a külső oldalon. Előtető, korlát, klímakonzol: mindegyik a betonmagba megy, és mindegyik pontszerű hőhíd. Számukat érdemes a szükségesre korlátozni.
Ellenőrzés
A hőhidakat a fűtési szezonban készített hőkamerás felvétel teszi láthatóvá. Érdemes a belső burkolás előtt vagy az első télen elvégeztetni, szakemberrel, megfelelő hőmérséklet-különbség mellett. A felvételen a jó ICF fal egyenletes színű, a hibák a csatlakozásoknál rajzolódnak ki.
Összefoglalás
A polisztirol zsaluelemből épített fal síkja a folytonos kétoldali szigetelés miatt gyakorlatilag hőhídmentes, a koszorúval és az áthidalókkal együtt. A veszteség a csomópontokban keletkezik: az alapnál, a födémperemnél, az erkélynél, az ablakoknál és a tető csatlakozásánál. Ezeket rendszerelemekkel, hőszigetelt alapozással és ICF-re szabott részlettervekkel lehet megoldani. A zsalukő önmagában nem garancia, a csomópontokat meg kell tervezni és meg kell építeni.
Ha a terveit szeretné ebből a szempontból átnézetni, kérjen ajánlatot, és a szerkezetre vonatkozó észrevételeinket az árajánlattal együtt megkapja.
