ICF House

Épületfizika

Lélegzik-e az ICF fal? Páratechnika és penész

Az ICF fal nem lélegzik: az EPS gyakorlatilag párazáró. A penészt mégsem ez okozza, hanem a hideg felület és a hiányzó szellőzés. Mutatjuk, miért.

ICF House · · 5 perc olvasás

Nem, az ICF fal a szó hétköznapi értelmében nem lélegzik: a polisztirol páradiffúziós ellenállási száma 70–120, vagyis a fal a gyakorlatban párazáró. Ez önmagában nem okoz penészt, mert a lakás páráját egyetlen falszerkezet sem vezeti el, azt a szellőztetés viszi ki. Penész ott jelenik meg, ahol hideg a belső felület és tartósan magas a páratartalom, ezért ICF házba tervezett, lehetőleg hővisszanyerős szellőztetés kell.

Mit jelent valójában a „lélegző fal”

A kifejezés két különböző dolgot mos össze. Az egyik a páradiffúzió: a vízgőz lassan átvándorol a szerkezeten a melegebb, párásabb oldalról a hidegebb felé. A másik a légcsere: a levegő a réseken, tokok mellett, repedéseken át ki-be jár.

Egy négytagú család főzéssel, fürdéssel, mosással és a puszta jelenlétével naponta több liter vizet juttat a levegőbe. Ennek a diffúzió még a páraáteresztő falazatoknál is csak töredékét viszi át a falon. A régi házak azért nem penészedtek, mert rosszul záró ablakaikon folyamatosan cserélődött a levegő, nem azért, mert a tégla lélegzett. Ennek az ára a huzat és a magas fűtésszámla volt.

A kérdés tehát nem az, hogy a fal átengedi-e a párát, hanem az, hogy a párás levegő hogyan távozik a házból.

Az ICF fal páratechnikai viselkedése

A hőszigetelt zsaluelem mindkét oldalán EPS réteg van, közte tömör vasbeton. Az egyik rendszer Európai Műszaki Értékelése az EPS páradiffúziós ellenállási számát 70–120 közé teszi. Összehasonlításul: minél nagyobb ez a szám, annál nehezebben jut át a vízgőz az anyagon.

Ebből két dolog következik.

  • A falon át nem távozik pára. Ezzel számolni kell, és a szellőzést ehhez kell tervezni.
  • A fal belsejébe sem jut be pára. Az amerikai Building Science Corporation elemzése szerint a páradiffúzió az ICF falnál nem jelent számottevő tartóssági kockázatot, mert a betonmag és a hab elegendő páradiffúziós ellenállást ad. Nincs olyan hideg réteg a szerkezeten belül, amelyhez a belső pára eljutna és ott lecsapódna.

A párazáró fal tehát kiszámíthatóan viselkedik. A kockázatosabbak azok a szerkezetek, amelyekbe a pára bejut, a hideg oldalon viszont nem tud távozni.

Miért penészedik akkor egy ház

A penészhez három dolog kell egyszerre: spóra (ez mindenhol van), táplálék (por, festék, tapéta) és nedvesség. A nedvesség a hideg felületen jelenik meg, ahol a levegő páratartalma lecsapódik vagy tartósan nagyon magas a felület közelében.

OkHogyan jelentkezikMit tesz ellene az ICF ház
Hideg belső falfelületSarokban, szekrény mögött foltosodásA belső EPS réteg miatt a falfelület meleg marad
HőhídCsíkszerű penész koszorú, áthidaló, födémperem vonalábanA koszorú és az áthidaló a zsaluelemen belül készül, szigetelve
Kevés légcserePárás ablak, dohos szag, általános penészedésÖnmagában semmit: ehhez szellőztetés kell
Kívülről bejutó vízAblak alatti, lábazati átázásGondos vízelvezetés és vízszigetelés szükséges

A táblázat harmadik sora a lényeg. A bennmaradó zsaluzattal épült ház burka tömör, a levegő nem szökik a réseken. Ami a fűtésnél előny, az a páránál feladat: ha nincs rendszeres légcsere, a pára bent marad. Ez minden mai, jól záró ablakokkal épült házra igaz, anyagtól függetlenül.

Az első hónapok: az építési nedvesség

A betonmagba több köbméter transzportbetonnal jelentős mennyiségű víz kerül. A két polisztirol réteg közé zárt beton lassan szárad, ezt a független szakirodalom is rögzíti. Gyártói tapasztalat szerint a betonozást követő körülbelül három hónapban a belső páratartalom a megszokottnál magasabb.

Ehhez jön az esztrich, a vakolat és a festés vize. A beköltözés körüli időszakban ezért érdemes:

  1. a szellőztető rendszert már a belső munkák végén üzembe helyezni,
  2. fűtési szezonban egyenletesen fűteni, és nem zárni le a használaton kívüli szobákat,
  3. páratartalom-mérőt tartani a lakásban,
  4. a bútorokat az első télen néhány centivel elhúzni a külső faltól,
  5. szükség esetén átmenetileg párátlanítót használni.

Ez a szakasz elmúlik. Ha a páratartalom egy év után is tartósan magas, akkor a szellőzéssel van baj, nem a fallal.

Mit mutatnak a tulajdonosi tapasztalatok

A hazai fórumokon kevés a független beszámoló, és vegyes a kép. Olvasható régi hozzászólás nagyon párás, párátlanítóval üzemeltetett polisztirol zsaluelemes házról, és olyan tulajdonosi válasz is, amely szerint évek óta nincs sem penész, sem párátlanító. A különbség mögött jellemzően nem a falazat áll, hanem az, hogy van-e a házban működő, rendszeresen használt szellőzés. Ezért kezeljük a kettőt együtt: tömör fal, tervezett légcsere.

A valódi kockázat: a kívülről érkező víz

Az ICF fal hosszú távú gyenge pontja nem a belső pára, hanem az esővíz. A Building Science Corporation szerint a szerkezetnek alig van nedvességpuffer-képessége, ezért a nyílászárók körüli csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a bejutó víz kifelé távozzon. A legfontosabb tennivalók:

  • az ablakok alatt vízelvezető párkány és vízzáró csatlakozás,
  • sértetlen, hálóerősített homlokzati vakolat,
  • fagyálló, fröccsenő víz ellen védett lábazat,
  • a talajjal érintkező falrészeken vízszigetelés és azt védő réteg, ahogy az ETA is előírja.

A vízszigetelés szakember feladata. A részletekről a lábazatról és vízszigetelésről szóló cikkünk szól.

És a „lélegző” alternatívák?

A fabeton zsaluelemeket és egyes más falazatokat páraáteresztőként forgalmazzák. Ez valós anyagtulajdonság lehet, de a szellőztetést egyik sem váltja ki. Aki páraáteresztő falat épít jól záró ablakokkal és szellőzés nélkül, ugyanúgy penészes sarkokkal találkozhat. A rendszerek különbségeit az ICF és a fabeton összehasonlításában mutatjuk be.

Összefoglalás

Az ICF fal párazáró, nem lélegzik, és nem is ez a dolga. A pára a szellőzéssel távozik, a fal feladata, hogy belül meleg, kívül vízzáró legyen. Penészt a hideg felület, a hőhíd és a hiányzó légcsere okoz, az első hónapokban pedig a száradó beton és esztrich nedvessége. Tervezett szellőztetéssel és gondos ablak- és lábazati csomópontokkal az ICF ház páratechnikailag kiszámítható, száraz szerkezet.

A szellőzés megoldásairól a szellőztetésről szóló cikkünkben írunk. Ha a saját házánál szeretné a falat és a gépészetet együtt végiggondolni, kérjen tőlünk ajánlatot.

Források

Küldje el a terveit, és kiszámoljuk.

A tervek alapján anyagkimutatást és árajánlatot készítünk az ICF szerkezetre, igény szerint alapozással, tetővel és beltéri kiépítéssel együtt.