Egy új vasbeton házban, így ICF házban is, az első hónapokban magasabb lesz a páratartalom a megszokottnál, mert a betonmag, az esztrich, a vakolat és a glett vize lassan távozik. Ez átmeneti állapot, amelyet folyamatos szellőztetéssel, egyenletes fűtéssel és méréssel lehet kezelni, és amelyhez a parkettázás, a beépített bútorok és a festés ütemezését is igazítani kell. Ha a páratartalom egy-két fűtési szezon után is tartósan magas, akkor a szellőzésben vagy a használatban van a hiba, nem a falban.
Honnan jön a víz
Az építkezés nagy mennyiségű vizet visz a házba, mielőtt bárki beköltözne:
- A betonmag. A polisztirol zsaluelembe öntött transzportbeton keveréséhez víz kell, amelynek egy része a kötés után is a szerkezetben marad. A Building Science Corporation megfogalmazása szerint az ICF fal betonja nagyon lassan szárad, mert a két EPS héj mindkét oldalon lezárja.
- A födém és az esztrich. A vastag esztrichréteg sok vizet tartalmaz, és a padlófűtés felfűtési folyamata előtt nem szárad ki.
- Belső vakolat, glett, festék. Gépi vakolatnál különösen sok nedvesség kerül a falra.
- A téli építés. Ha a belső munkák hideg, fűtetlen házban zajlanak, a víz lassabban távozik.
Gyártói tapasztalat szerint a betonozást követő körülbelül három hónapban a belső páratartalom magasabb a megszokottnál. Az esztrich és a vakolat ehhez jön hozzá, ezért a teljes száradási időszak a munkák ütemezésétől függ.
A falszerkezet páratechnikai hátterét, és azt, hogy az ICF fal miért nem „lélegzik”, a lélegző falról szóló cikkünk magyarázza el. Ez a cikk a gyakorlati teendőkről szól.
Szakaszok és teendők
| Időszak | Mi történik | Teendő |
|---|---|---|
| Belső munkák alatt | Esztrich, vakolat, glett szárad, a ház még nyitott vagy félig lakatlan | Rendszeres szellőztetés, fagyveszély idején temperálás, a szellőztető gépet porvédelem nélkül ne járassa |
| Beköltözés előtti hetek | A ház zárt, a fűtés már működik | A szellőztető üzembe helyezése és beszabályozása, új szűrők, páratartalom-mérés |
| Az első fűtési szezon | A legtöbb maradék nedvesség ekkor távozik | Egyenletes fűtés minden helyiségben, folyamatos gépi szellőztetés, mérés |
| Az első nyár | Párás meleg napokon a kinti levegő is nedves | Párás hőségben a nappali ablaknyitás nem szárít. Ha van hűtés, a párátlanítás is számít |
| A második fűtési szezon | A ház többnyire beáll a normál állapotra | Ha még mindig magas a pára, a szellőzés ellenőrzése |
Mérés: mit és hogyan
Egy-két egyszerű digitális hő- és páratartalom-mérő sokat elárul. Néhány szabály a használatukhoz:
- Több helyiségben mérjen, a hálószobában, a fürdő mellett és egy északi szobában. A páratartalom helyiségenként eltér.
- A relatív páratartalom a hőmérséklettel együtt értelmes. Ugyanannyi vízgőz hidegebb levegőben magasabb relatív értéket ad. Ezért a nem fűtött, lezárt szoba mindig párásabbnak tűnik.
- A trend a fontos, nem egy-egy érték. Zuhanyzás vagy főzés után természetes a kiugrás. Az számít, hogy a következő órákban visszaáll-e.
- A célértékről a tervezőt vagy a szellőztető gép gyártóját kérdezze. A komfortos tartomány a hőmérséklettől és a használattól függ.
A figyelmeztető jelek a mérőn kívül is látszanak: reggelente párás ablaküveg, különösen az üveg alsó szélén, dohos szag a szekrényekben, sötét foltok a külső sarkokban vagy a bútorok mögött.
Mit tegyen, ha magas a páratartalom
- A szellőztető folyamatosan járjon, a száradási időszakban akár a normálnál magasabb fokozaton. Erről és a szűrőkről a szellőztető karbantartásáról szóló cikkünk ír.
- Fűtsön egyenletesen. Ne zárja le és ne hagyja fűtetlenül a használaton kívüli szobákat.
- Ne szárítson ruhát a lakótérben, vagy csak elszívással ellátott helyiségben.
- Húzza el a bútorokat a külső faltól néhány centivel az első télen, hogy mögöttük is mozogjon a levegő.
- Átmenetileg párátlanító készülék is segíthet. Ez nem a szellőztetés helyett, hanem mellette kell.
- Fürdés és főzés után használja az intenzív fokozatot vagy a páraelszívót.
A burkolás és a bútorok ütemezése
A nedvességre érzékeny anyagokat akkor szabad beépíteni, amikor az aljzat és a falak már elég szárazak. Ezt nem szemre kell eldönteni.
- Parketta, laminált padló, fa lépcső. Az esztrich nedvességtartalmát a burkoló a gyártói előírás szerint méri, és csak megfelelő eredmény után fektet. Padlófűtésnél a felfűtési jegyzőkönyv is feltétel. A részleteket az aljzatról és esztrichről szóló cikkünk tartalmazza.
- Beépített szekrények a külső falon. Érdemes a falat előbb kiszáradni hagyni, és a szekrény mögött légrést tartani.
- Festés. A vakolatnak és a glettnek a gyártói előírás szerint ki kell száradnia, mielőtt a végleges festés felkerül. A túl korán lezárt, nedves felületen a festék foltosodhat vagy leválhat.
Az ellenkező véglet: túl száraz levegő
Néhány fűtési szezon után, amikor a szerkezetek kiszáradtak, előfordulhat, hogy télen éppen túl száraz a levegő. Ennek oka általában a szükségesnél nagyobbra állított légmennyiség. A megoldás a szellőztető újrabeszabályozása, nem a kikapcsolása. Egyes gépekhez nedvességet is visszanyerő hőcserélő is választható.
Mikor kell szakembert hívni
- Ha a páratartalom a második fűtési szezonban is tartósan magas.
- Ha penész jelenik meg, főként egy vonal mentén, a koszorú, az áthidaló vagy a lábazat magasságában. Ez hőhídra utalhat.
- Ha falon vagy padlón nedves folt jelenik meg. Ez kívülről érkező vízre, például ablakcsatlakozási vagy lábazati hibára utalhat, amit a belső pára nem magyaráz.
Összefoglalás
Az új ICF ház első hónapjaiban a hőszigetelt zsaluelemek közé zárt beton, az esztrich és a vakolat lassan adja le a vizét, ezért a páratartalom magasabb a szokásosnál. Ez gépi szellőztetéssel, egyenletes fűtéssel és méréssel kezelhető, a parkettát és a beépített bútorokat pedig mérés alapján kell ütemezni. A bennmaradó zsaluzattal épült ház páratechnikailag kiszámítható, ha a légcsere működik. Ha a kivitelezést a száradási időkkel együtt szeretné ütemezni, kérjen ajánlatot.
