Kevesebbet, mint amennyit a reklámok ígérnek. Az ICF fal betonmagja nehéz, jó hőtároló anyag, csakhogy a belső oldalán is polisztirol réteg van, amely elszigeteli a szoba levegőjétől. A független mérések szerint a beton tömege a hőmérsékletet valamelyest kiegyenlíti, a fűtési energiafogyasztást viszont hideg éghajlaton alig befolyásolja: az ICF ház valódi előnye a folytonos hőszigetelés és a légtömörség.
Mit nevezünk hőtároló tömegnek
A nehéz szerkezetek, mint a beton, a tégla vagy a kő, sok hőt tudnak felvenni és lassan adják le. Egy ilyen fal vagy födém csillapítja a belső hőmérséklet ingadozását: napközben elnyeli a többlethőt, éjszaka visszaadja. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie.
- A tömegnek közvetlen kapcsolatban kell lennie a belső levegővel, tehát nem takarhatja hőszigetelés.
- Kell egy napi ciklus, amelyben a tömeg feltöltődik, majd kisül.
Az ICF falnál az első feltétel csak részben teljesül. A hőszigetelt zsaluelem rétegrendje belülről kifelé: burkolat, 5 cm EPS, 15 cm vasbeton, majd a vastagabb külső EPS. A beton tehát a hőszigetelt burkon belül van, de a szobától is szigetelés választja el.
Mit mutatnak a mérések
| Vizsgálat | Mit vizsgáltak | Eredmény |
|---|---|---|
| ORNL, Knoxville (2000–2001) | Két azonos ház egymás mellett, ICF és favázas | Az ICF ház mérten 7,5 százalékkal kevesebb energiát használt; több éghajlatra modellezve 5,5–8,5, szokásos lakáshasználattal 9,2 százalék |
| CMHC, Kanada (2007) | Hétszintes ICF lakóépület helyszíni mérése | Sem hőtároló hatást, sem a névlegesnél magasabb hőszigetelő értéket nem figyeltek meg; modellezve a tömeg megtakarítása jelentéktelen |
| ORNL laboratórium (1998) | ICF fal hőtechnikai vizsgálata | A szerzők szerint az „effektív R-érték” kifejezésnek nincs fizikai jelentése |
Az első sor a teljes különbséget mutatja az ICF és a favázas ház között, tehát a légtömörség hatása is benne van, nem csak a tömegé. A második sorban a kanadai tanulmány kifejezetten szétválasztotta a kettőt: a modell szerint a fűtési csúcsigény csökkenése a légtömörségből származott, a tömegből nem.
A szakirodalom többi része ezt árnyalja, de nem cáfolja. Egy brit egyetemi kutatás (Loughborough) összefoglalója szerint a megfigyelt ICF épület lassan reagált és stabil belső hőmérsékletet adott, a beton pedig nincs annyira leválasztva a belső térről, mint korábban gondolták. Ennek a munkának csak a kivonatát ismerjük, ezért számot nem idézünk belőle. Az építőipari szaksajtó álláspontja megosztott: a tömeg ott számít igazán, ahol szabad felülettel érintkezik a levegővel.
Honnan jönnek a nagy számok
Az amerikai betonipar tájékoztatói 30–40 százalékos megtakarítást emlegetnek, egy ottani kormányzati megbízásból készült jelentés 20–25 százalékot közöl. Ezek nem független mérések. Ekkora különbség akkor adódhat, ha a másik ház gyengébben szigetelt és kevésbé tömör. Egy ilyen különbség valós lehet, de nem a hőtároló tömegnek köszönhető, hanem annak, hogy az ICF fal jobb hőszigetelő és jobban zár.
Ugyanez a helyzet az „effektív R-értékkel”, vagyis azzal az állítással, hogy a beton tömege miatt a fal a számítottnál jobban szigetel. Az ORNL kutatói maguk írták le, hogy ennek nincs fizikai tartalma: csak egy adott favázas házzal való összevetésre ad választ, adott éghajlaton. A fal U-értékét a rétegek hővezetési ellenállása adja, a tömeg ezen nem változtat. A tényleges értékekről az U-értékekről szóló cikkünk szól.
Mikor segít a tömeg, és mikor nem
A hőtároló tömeg ott hasznos, ahol a külső hőmérséklet naponta a belső fölé és alá is megy. Ilyenkor a szerkezet nappal felveszi, éjjel leadja a hőt, és a gépészetnek kevesebb dolga marad.
- Magyar tél: a külső hőmérséklet hetekig a belső alatt marad. Nincs miből feltölteni a tömeget, a hő egy irányba áramlik. Itt a hőszigetelés és a légzárás dolgozik.
- Tavasz és ősz: napos napokon a beáramló napsugárzást a nehéz szerkezetek el tudják nyelni, ami csökkentheti a túlmelegedést és kitolhatja a fűtés indítását.
- Nyár: hűvös éjszakákon, éjszakai szellőztetéssel a tömeg lehűthető, és nappal késlelteti a felmelegedést. Hőhullámban, amikor éjjel sem hűl le a levegő, ez a hatás elfogy, ilyenkor az árnyékolás a döntő.
Miért fűthető fel gyorsan az ICF ház
A belső polisztirol réteg következménye, hogy a szoba levegője és a burkolat gyorsan felmelegszik, mert a fűtésnek nem kell előbb a betont átmelegítenie. Ez időszakosan használt épületnél, például nyaralónál kifejezetten előny.
A hazai fórumokon ennek a fordítottja is megjelenik kritikaként: van, aki úgy érzi, a polisztirol zsaluelemes ház „csak addig meleg, amíg megy a fűtés”. A megfigyelésnek van alapja, ha a házban kevés a szabad felületű nehéz szerkezet és a fűtés gyors, kis tömegű rendszer. A megoldás nem a fal lecserélése, hanem az, hogy a tömeget máshová tesszük.
Hová kerüljön a hőtároló tömeg
Egy ICF házban a falon kívül több helyen is van nehéz szerkezet, amelyet nem takar belső hőszigetelés.
- Aljzat és esztrich. A padlófűtés csöveit körülvevő esztrich közvetlenül kapcsolódik a térhez, és lassan hűl ki.
- Monolit vasbeton födém. Emeletes háznál a közbenső födém alulról vakolva vagy glettelve jó hőtároló felület.
- Belső teherhordó és válaszfalak. Tömör anyagból, vakolva készülve növelik a belső tömeget.
- Burkolatok. A kő- vagy kerámiaburkolat jobban vezeti a hőt az aljzatba, mint a vastag szőnyegpadló vagy a laminált padló alátétje.
Ha a kiegyenlített belső hőmérséklet fontos szempont, ezt a tervezés elején érdemes jelezni az építésznek. A fűtési rendszer megválasztásáról a fűtésről szóló cikkünk, a nyári viselkedésről a nyári hővédelemről szóló írásunk ad részleteket.
Mit jelent mindez a döntésnél
Aki azért választana ICF-et, mert a betonfal „tárolja a meleget”, az rossz indokkal választ jó szerkezetet. A bennmaradó zsaluzat mellett szóló valódi érvek a következők:
- megszakítás nélküli hőszigetelés a fal mindkét oldalán,
- szerkezetéből adódóan légzáró falmező,
- kevés hőhíd a koszorúnál és az áthidalóknál,
- gyors felfűthetőség.
A betonmag szerepe elsősorban szerkezeti: teherhordó, merev, tartós vasbeton fal. A hőtároló képessége kisebb, kiegészítő előny, amelyre nem érdemes megtakarítási számítást alapozni. A rendszer erősségeit és gyengéit együtt az ICF ház előnyeit bemutató cikkünk veszi sorra.
Összefoglalás
Az ICF fal betonmagja hőtároló tömeg, de a belső EPS réteg miatt csak korlátozottan vesz részt a belső tér hőháztartásában. A független amerikai vizsgálat szerint az ICF ház nagyjából 5,5–9 százalékkal fogyaszt kevesebbet egy azonos kialakítású favázas háznál, és ez a különbség sem a tömegnek, hanem főként a folytonos hőszigetelésnek és a légtömörségnek köszönhető. A kiegyenlített hőmérsékletet az esztrich, a födém és a belső falak tömege adja, a fogyasztást pedig a hőszigetelés, a tömör burok és a jó gépészet tartja alacsonyan.
Ha a tervezett házánál a szerkezetet és a fűtést együtt szeretné átgondolni, kérjen ajánlatot, és megmutatjuk, mire számíthat reálisan.
Források
- Petrie, Kosny és társai: egymás mellett épült házak mérése, ORNL 2002
- CMHC Research Highlight 07-119 (2007)
- Kosny és társai: ICF falak hőtechnikai vizsgálata, ORNL/ASHRAE 1998
- Mantesi és társai: a hőtároló tömeg értékelése ICF példáján (2019)
- HUD/NAHB: az ICF költségei és előnyei lakóépületeknél (2001)
- Passive House Plus: útmutató az ICF rendszerekhez
