ICF House

Tervezés

Falvastagság és hasznos alapterület

Azonos hőszigetelés mellett az ICF fal vékonyabb lehet, mint a tégla plusz hőszigetelés, így ugyanakkora külső méretű házban több hasznos alapterület marad.

ICF House · · 5 perc olvasás

Az ICF fal azonos hőszigetelő képesség mellett jellemzően vékonyabb, mint a tégla és a rá kerülő hőszigetelés együtt, ezért ugyanakkora külső méretű házban több hasznos alapterület marad. A nyereség egy átlagos családi háznál néhány négyzetméter, nem több. Ott számít igazán, ahol a telek beépíthetősége vagy a tervezett bruttó alapterület szűk korlát.

Milyen vastag egy ICF fal

A polisztirol zsaluelem három rétegből áll: belső hőszigetelő réteg, betonmag, külső hőszigetelő réteg. A belső réteg szinte mindig 5 cm, a betonmag családi házaknál jellemzően 15 cm, a külső réteg vastagsága pedig a kívánt hőszigeteléstől függ. A vakolat és a belső burkolat ehhez jön hozzá, összesen nagyjából 2–3 centiméterrel.

Rétegrend (belső + mag + külső)Falvastagság burkolat nélkülU-érték (W/m²K)Megfelel a 0,24-es falkövetelménynek?
5 + 15 + 5 cm25 cmkb. 0,31–0,35Önmagában nem
5 + 15 + 10 cm, grafitos EPS30 cmkb. 0,18 (gyártói adat)Igen
5 + 15 + 15 cm35 cmkb. 0,15–0,18Igen
5 + 15 + 25 cm45 cmkb. 0,10–0,11Igen, passzívház-szint

A 25, 35 és 45 cm-es sor értékei európai műszaki értékelésben szereplő hővezetési ellenállásokból számított adatok, vakolat nélkül. A pontos szám gyártónként és alapanyagonként kissé eltér, erről az ICF fal U-értéke cikkben talál részletes táblázatot.

A lényeg: a 25 cm-es fal vékony, de lakóház külső falának önmagában nem elég. Ma a legtöbb esetben észszerű választás a 30–35 cm-es tartomány, a 45 cm-es fal pedig akkor indokolt, ha passzívház-szintű épületburok a cél.

Mihez képest vékonyabb

A tisztességes összehasonlítás azonos U-értéken történik. Egy 0,15 W/m²K körüli fal ICF rendszerben nagyjából 35 cm vastag. Ugyanezt 30 cm-es téglafallal jellemzően 15–20 cm kiegészítő homlokzati hőszigeteléssel lehet elérni, a pontos vastagság a tégla típusától függ. Ez 45–50 cm, vagyis 10–15 cm-rel több, a ház teljes kerületén.

Ennek az oka egyszerű. A hőszigetelt zsaluelem teherhordó része egy karcsú vasbeton mag, a falvastagság nagyobb részét pedig maga a hőszigetelés adja. A falazott szerkezetben a teherhordó réteg önmagában 30 cm, és erre kerül rá a szigetelés.

Érdemes hozzátenni, hogy a vastag, hőszigetelő habarccsal vagy töltött üregekkel készülő, egyrétegű falazatok más arányokat adnak, és a könnyűszerkezetes fal is lehet hasonlóan vékony. Az ICF tehát nem az egyetlen karcsú megoldás, de a vasbeton szerkezetek között az egyik legkarcsúbb.

Mennyi alapterületet jelent ez

Vegyünk egy egyszerű, téglalap alaprajzú, 10 × 12 méter külső méretű földszintes házat. A bruttó alapterület 120 m². A külső falak által határolt belső terület a falvastagságtól függően így alakul, válaszfalak nélkül számolva:

Külső fal teljes vastagságaBelső területKülönbség a 35 cm-es falhoz képest
35 cm105,1 m²viszonyítási alap
40 cm103,0 m²2,1 m²
45 cm101,0 m²4,1 m²
50 cm99,0 m²6,1 m²

Ezen a házon tehát 10 cm falvastagság-különbség nagyjából 4 m², 15 cm pedig 6 m² nettó területet ér. Ez egy kamra, egy háztartási helyiség vagy egy kényelmesebb fürdőszoba. Egy hazai gyártó saját számítása hasonló nagyságrendet közöl: 150 m² bruttó alapterületű háznál 3,75–9,28 m² többletet, a vastagabb falazatokhoz viszonyítva. Ez gyártói adat, és az eredmény attól függ, mihez hasonlítanak.

A nyereség a kerülettel arányos. Tagolt, hosszú kerületű alaprajznál több, kompakt, négyzeteshez közeli háznál kevesebb. Emeletes háznál minden szinten jelentkezik.

Mikor érdemes ezzel számolni

  • Szűk beépíthetőségnél. Ha a helyi építési szabályzat a telek beépíthető hányadát korlátozza, a ház külső mérete adott. Ilyenkor minden centiméter falvastagság a lakótérből megy el. A konkrét előírásokat mindig az adott település szabályzata tartalmazza, ezt az építész ellenőrzi.
  • Rögzített bruttó alapterületnél. Ha a költségkeret, egy típusterv vagy a finanszírozás feltételei miatt a ház külső mérete kötött, a vékonyabb fal több használható teret ad ugyanazon a kontúron belül.
  • Keskeny teleknél, ahol az oldalkertek miatt az épület szélessége behatárolt.

Ha a teleknek bőven van tartaléka, a kérdés megfordítható: ugyanakkora belső térhez kisebb külső méret, kisebb alap, kisebb födém és kisebb tető tartozik. Ez a megtakarítás szerény, de valós.

Amit a vékony fal nem old meg

A falvastagság csak az egyik szempont, és van néhány korlátja.

  • A válaszfalak nem változnak. A belső teherhordó és válaszfalak vastagsága független attól, hogy a külső fal ICF-e. A hasznos alapterület nagy részét az alaprajz ügyessége határozza meg, nem a falrendszer.
  • A belső réteg nem teherbíró. Az 5 cm-es belső EPS rétegbe nehéz tárgyat nem lehet rögzíteni, a rögzítésnek a betonmagba kell érnie. A falsík mentén tervezett beépített bútoroknál ezzel számolni kell.
  • A káva mély marad. Egy 35–45 cm-es falban az ablak helyzete befolyásolja a benapozást és a belső párkány mélységét. Az ablak síkját a hőhidak és a vízelvezetés szempontjából is meg kell tervezni.
  • A vékonyabb fal nem jobb fal. Aki a 25 cm-es elemet választja a terület miatt, a hőszigetelésen spórol, és a falkövetelményt csak kiegészítő szigeteléssel teljesíti. Akkor pedig a fal már nem 25 cm.

Hogyan döntsön a vastagságról

  1. Határozza meg a célzott energetikai szintet: megfelelés a követelménynek, annál jobb, vagy passzívház-közeli ház.
  2. Ebből következik a szükséges U-érték, abból pedig a külső hőszigetelő réteg vastagsága.
  3. Nézze meg, mit enged a telek. Ha a kontúr kötött, számoltassa ki az építésszel a belső területet két-három falvastagságra.
  4. Vesse össze az elemek árkülönbségét azzal, amit a jobb hőszigetelés a ház élettartama alatt hoz. Ez egyedi számítás, általános szabály nincs rá.

A statikai kérdéseket, vagyis a betonmag vastagságát és a vasalást, mindig statikus dönti el. A tervezés többi szempontjáról az ICF ház tervezése című cikkben olvashat.

Összefoglalás

Az ICF fal azért lehet vékony, mert a bennmaradó zsaluzat maga a hőszigetelés, a teherhordó vasbeton mag pedig csak 15 cm. Azonos U-értéken ez 10–15 cm-rel karcsúbb falat ad, mint a tégla külön hőszigeteléssel, ami egy átlagos földszintes háznál 4–6 m² hasznos területet jelent. Nem ez az elsődleges ok az ICF mellett, de szűk teleknél számít. A választható vastagságokat a falelemek oldalon találja, a tervére szabott számításhoz pedig kérjen ajánlatot.

Források

Küldje el a terveit, és kiszámoljuk.

A tervek alapján anyagkimutatást és árajánlatot készítünk az ICF szerkezetre, igény szerint alapozással, tetővel és beltéri kiépítéssel együtt.