Egy jól árnyékolt ICF házban kicsi a hűtési igény, ezért kis teljesítményű rendszer is elég: hőszivattyús felületi hűtés, split klíma, vagy a kettő együtt. A felületi hűtés csendes és huzatmentes, de nem párátlanít, a klíma párátlanít és gyorsan reagál, de légmozgással jár. Mindkettő előtt az árnyékolásnak kell rendben lennie, a tervezés épületgépész, a hűtőközeges szerelés pedig erre képesített szakember feladata.
Előbb a hőterhelés, utána a gép
A hűtőrendszert a maradék hőterheléshez kell méretezni, nem az alapterülethez. Ennek legnagyobb tétele az ablakokon besütő nap, utána a tető és a belső hőforrások. A hőszigetelt zsaluelemből épült fal ebben a sorban a legkisebb tétel: egy 15 cm-es külső héjú fal számított U-értéke nagyjából 0,15–0,18 W/m²K. A falon át alig jut be hő, a légtömör szerkezeten át pedig forró levegő sem szivárog.
A passzív lépéseket (külső árnyékolás, tájolás, éjszakai átszellőztetés) a nyári hővédelemről szóló cikkünk tárgyalja. Ez a cikk arról szól, ami utánuk jön: melyik aktív hűtés illik a házhoz.
Fontos tudni, hogy a jól szigetelt, légtömör ház hőtartó. Ami napközben bejutott vagy bent keletkezett, az magától nehezen távozik. A betonmag hőtároló tömegétől sem érdemes hűtést várni, mert a belső polisztirol héj részben elválasztja a lakótértől.
A három fő megoldás
| Rendszer | Erőssége | Gyengesége | Mikor jó választás |
|---|---|---|---|
| Felületi hűtés (mennyezet, fal, padló) hőszivattyúval | Csendes, huzatmentes, a fűtési rendszert használja | Nem párátlanít, korlátozott teljesítmény, harmatpont-védelem kell | Ha a ház felületfűtést kap és a hőterhelés kicsi |
| Split vagy multisplit klíma | Gyors, párátlanít, helyiségenként szabályozható | Légmozgás, kültéri egység és csőátvezetés kell | Hálószobák, tetőtér, hőhullámok idejére |
| Fan-coil (ventilátoros hőleadó) hőszivattyúval | Hűt és párátlanít, a hőszivattyú vizét használja | Kondenzvíz-elvezetés minden egységhez, ventilátorzaj | Ha a felületi hűtés kevés, de nem akar külön klímát |
A hővisszanyerős szellőztető nem hűtőrendszer. A légmennyisége a friss levegő igényéhez van méretezve, a hűtési teljesítménye ezért csekély.
Felületi hűtés: melyik felület mire képes
A felületi hűtésnél a fűtőcsövekben nyáron hűtött víz kering. Az elv egyszerű, a felületek viszont nem egyenértékűek.
- Mennyezet. A legjobb hűtőfelület, mert a lehűlt levegő lefelé száll, és a helyiségben természetes áramlás indul. A csöveket a monolit födém alá szerelt rendszerben vagy álmennyezetben kell elhelyezni, ezt a födémmel együtt kell tervezni.
- Fal. Jól működik, ha a fal előtt nincs nagy bútor. ICF háznál a csövek a belső polisztirol héj elé, vakolatba vagy szerelt burkolatba kerülnek.
- Padló. A leggyengébb hűtő, mert a hideg levegő a padló fölött marad. Kiegészítésnek jó, egyedül hőhullámban kevés lehet, és túl hideg padló kellemetlen.
A felületi hűtés legfontosabb korlátja a harmatpont. Ha a felület hidegebb, mint az a hőmérséklet, amelyen a levegő párája lecsapódik, a mennyezeten vagy a padlón víz jelenik meg. A szabályozásnak ezért páraérzékelőt kell figyelnie, és a víz hőmérsékletét a harmatpont fölött kell tartania. Párás, fülledt napokon ez éppen akkor korlátozza a teljesítményt, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A pára a hűtés másik fele
A komfortot nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom is meghatározza. A felületi hűtés a levegő páráját nem vonja el, a klíma és a fan-coil igen, mert a hideg hőcserélőjén a pára kicsapódik. Tömör házban, ahol a pára a falon át nem távozik, ez nyáron is számít.
Gyakorlati következtetések:
- Felületi hűtés mellé gyakran kell valamilyen párátlanítás: a szellőztetőbe épített párátlanító egység, egy klíma, vagy hordozható párátlanító.
- Az új ház első nyarán a száradó beton és esztrich miatt a pára még magasabb lehet. Erről a páratartalomról szóló cikkünk ír.
- A nappali ablaknyitás párás hőségben nemcsak melegít, hanem nedvességet is hoz be.
ICF-specifikus teendők a betonozás előtt
A hűtés gépészete a falon is átmegy, és a bennmaradó zsaluzat kibetonozása után minden új áttörés vasbeton fúrását jelenti. A szerkezetépítés előtt ezért rögzíteni kell:
- A klíma kültéri egységének helyét és a hűtőközeg-vezetékek, a vezérlőkábel és a kondenzvíz védőcsövét a falban.
- A kondenzvíz útját. Minden klíma- és fan-coil-egységnek elvezetés kell, lejtéssel, szifonnal. A nyomvonal a belső héjba vágott horonyban vagy válaszfalban futhat, a betonmagba csövet vezetni nem szabad.
- A beltéri egységek rögzítését. A konzolnak a betonmagban kell tartania, mert a polisztirol zsaluelem héjában tárgyat rögzíteni nem lehet.
- A kültéri egység rögzítését. Talajra, önálló alapra vagy falkonzolra, az utóbbit a betonmagba horgonyozva. A rezgés és a zaj miatt a hálószobák közelét kerülni érdemes.
- Az átvezetések tömítését. A csőátvezetés légtömören és csapóeső ellen zárva készüljön.
Szabályozás és üzem
A kis hűtési igényű ház érzékeny a túlméretezésre. A túl nagy klíma hamar lehűti a levegőt, leáll, és közben alig párátlanít, így a helyiség hűvös, de nyirkos marad. A gépet ezért a számított hőterheléshez kell választani, inverteres, jól visszaszabályozható kivitelben.
Felületi hűtésnél a fűtési és hűtési üzem közötti váltást, a páraérzékelést és a helyiségenkénti szabályozást egy rendszerben érdemes megoldani. Ha a hőszivattyú fűt és hűt is, a méretezés mindkét üzemre készüljön, ezt a hőszivattyúról szóló cikkünk részletezi.
Ki mit csinál
A hűtőközeget tartalmazó kört csak erre képesített szerelő töltheti, nyithatja és helyezheti üzembe. A villamos betáplálást villanyszerelő köti be. A tulajdonos feladata a szűrők tisztítása és a kondenzvíz-elvezetés figyelése a gyártói útmutató szerint.
Összefoglalás
ICF házban a hűtés kis feladat, ha az árnyékolás rendben van. A felületi hűtés csendes és kellemes, de párátlanítás kell mellé, a mennyezet hűt a legjobban, a padló a leggyengébben. A klíma gyors és szárít, de huzatot és kültéri egységet hoz. Az átvezetéseket és a rögzítéseket a betonozás előtt kell kijelölni. Ha most tervezi a gépészetet, kérjen ajánlatot, és a falátvezetéseket ajánlatkéréskor egyeztetjük.
