A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a levegőben lévő vízgőz telítetté válik és kicsapódik. Értéke a levegő hőmérsékletétől és relatív páratartalmától függ: minél párásabb a meleg belső levegő, annál magasabb a harmatpontja. Ha egy felület, például egy hideg falsarok vagy ablakkeret hőmérséklete a harmatpont alá esik, ott víz csapódik le, és a tartósan nedves felületen megjelenhet a penész.
Harmatpont a falban
Páralecsapódás a fal belsejében is kialakulhat, ha a páradiffúzió során a pára olyan rétegig jut, amely hidegebb a harmatpontnál. Ezt a tervező a rétegrend páratechnikai ellenőrzésével vizsgálja. Az ICF falnál a két polisztirol réteg és a betonmag együtt nagy páradiffúziós ellenállást ad, és egy független épületfizikai elemzés szerint a falon át történő páradiffúzió nem jelent számottevő tartóssági kockázatot.
Mire figyeljen ICF háznál
- Hőhidak. A folytonos hőszigetelés miatt a belső falfelület meleg marad. Ott lehet gond, ahol a szigetelés megszakad, például kinyúló erkélylemeznél vagy rosszul kialakított lábazatnál.
- Friss beton. A beton lassan szárad, az első hónapokban magasabb lehet a belső páratartalom.
- Szellőztetés. A párát a légcsere viszi el, nem a fal. Légtömör házban a hővisszanyerős szellőztetés segít olyan szinten tartani a páratartalmat, hogy a felületeken ne csapódjon ki víz.
Kapcsolódó fogalmak: hőhíd, páradiffúzió.