A hőtároló tömeg az épület nehéz szerkezeteinek, például a betonnak vagy a téglának az a képessége, hogy hőt vesznek fel, tárolnak, majd késleltetve adnak le. Ezzel csillapítják a belső hőmérséklet ingadozását.
Mennyit számít az ICF háznál
Az ICF falban sok beton van, ezért a rendszert gyakran a hőtároló tömegével ajánlják. A valós kép ennél szerényebb. A betonmagot a belső szigetelőréteg elválasztja a helyiség levegőjétől, így a tömeg csak korlátozottan tud részt venni a szoba hőháztartásában. A hőtárolás akkor hat igazán, ha a nehéz szerkezet közvetlenül érintkezik a belső térrel.
A független mérések ezt alátámasztják:
- Egy hétszintes kanadai ICF épület vizsgálata nem mutatott ki hőtároló hatást vagy a névlegesnél jobb hőszigetelő képességet. A modellszámítás szerint a csúcs fűtési igényt főként a légtömörség csökkentette, a hőtároló tömeg hatása elhanyagolható volt.
- Egy független amerikai kísérletben két azonos házat hasonlítottak össze. Az ICF ház 7,5 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott a favázasnál, a különböző éghajlatokra modellezett megtakarítás 5,5 és 8,5 százalék közötti, szokásos lakáshasználattal 9,2 százalék volt.
A 30–40 százalékos megtakarításról szóló állítások iparági forrásból származnak, független mérés nem igazolja őket.
Mire számítson
A bennmaradó zsaluzattal épült ház energetikai előnye a folytonos hőszigetelésből és a légtömörségből ered, nem a beton tömegéből. A tömeg hozzájárulása a hazai fűtési idényben csekély.
Bővebben: Hőtároló tömeg az ICF házban. Kapcsolódó fogalom: légtömörség.