Az ICF (Insulating Concrete Forms) olyan építési rendszer, amelyben üreges polisztirol zsaluelemeket raknak egymásra szárazon, bevasalják őket, majd a belsejüket a helyszínen betonnal töltik ki. A ház teherhordó szerkezete így monolit vasbeton fal lesz, a zsaluzat pedig nem kerül le róla: a fal két oldalán hőszigetelésként a helyén marad. Egyetlen munkafolyamatban készül el tehát a tartószerkezet és a hőszigetelés nagy része.
Miből áll egy ICF fal?
A kész fal keresztmetszete három rétegből áll, amelyeket a betonozás idejére átkötőelemek tartanak össze.
| Réteg | Anyag és jellemző méret | Feladat |
|---|---|---|
| Belső zsaluhéj | EPS, jellemzően 5 cm | hőszigetelés, a belső burkolat alapja, ide kerülnek a vezetékhornyok |
| Betonmag | vasbeton, családi háznál jellemzően 15 cm | teherhordás, tűzállóság, tömeg |
| Külső zsaluhéj | EPS, rendszertől függően 5–25 cm | a hőszigetelés nagyobb része |
| Átkötők | műanyag vagy műanyag-acél elemek, egyes típusoknál EPS bordák | a két héj távolságának megtartása, a vízszintes vasak megtámasztása |
Egy falelem a legtöbb rendszerben 100–125 cm hosszú és 25–30 cm magas, a szélein csap-hornyos kapcsolattal. A kész fal vastagsága vakolat nélkül 25 és 45 cm között változik, attól függően, hogy mekkora a külső szigetelőréteg. A falelemek mellé sarokelemek, falvégzárók, áthidaló- és koszorúelemek tartoznak, több rendszerben födém- és tetőelemek is.
Miért nevezik bennmaradó zsaluzatnak?
A hagyományos vasbeton falhoz zsalutáblákat állítanak fel, kiöntik betonnal, majd a zsaluzatot lebontják, és a falat utólag szigetelik. Az ICF ezt a két lépést vonja össze: a zsalu maga a szigetelés, ezért nem kell lebontani. Innen ered a bennmaradó zsaluzat elnevezés.
A magyar szóhasználat nem egységes. Ugyanarra a termékre mondják, hogy polisztirol zsaluelem, hőszigetelt zsaluelem, hőszigetelt zsalukő, a köznyelvben pedig hungarocell tégla. Az utóbbi félrevezető, mert azt sugallja, hogy a házat a polisztirol tartja. Nem az tartja. Az európai műszaki szabályozás kifejezetten nem teherhordó zsaluzati készletként kezeli az elemeket: a terhet a betonmag viseli, a polisztirol pedig a hőszigetelés fő része.
Hogyan épül fel a fal?
A folyamat vázlata a következő, a részleteket az ICF ház építése lépésről lépésre című cikk mutatja be.
- Elkészül az alap (sávalap vagy lemezalap), benne a falakba felnyúló tüskevasakkal, a falak alatt talajnedvesség elleni szigeteléssel.
- Az első két sort a teljes alaprajzon kirakják és szintbe állítják.
- A további sorok kötésben, habarcs és ragasztó nélkül kerülnek egymásra.
- A statikai terv szerint elhelyezik a vízszintes és függőleges betonacélokat.
- A falat kitámasztják és függőbe állítják, a nyílások fölötti áthidalókat aládúcolják.
- A betont pumpával, rétegenként töltik be és tömörítik. A felső sorok rendszerint a födémmel együtt kapnak betont.
A zsaluelemek rakása gyorsan megtanulható. A betonozás, a vasalás ellenőrzése és a statikai tervezés viszont szakemberek dolga, az európai műszaki értékelés a betonozást kifejezetten a rendszerre betanított személyekhez köti.
Milyen hőszigetelést ad?
A fal hőátbocsátási tényezője szinte teljes egészében a külső polisztirol réteg vastagságán múlik. Az alábbi értékek európai műszaki értékelésekben közölt hőellenállásokból számított, vakolat nélküli adatok.
| Külső szigetelőréteg | Falvastagság | U-érték (W/m²K) |
|---|---|---|
| 5 cm | 25 cm | kb. 0,31–0,35 |
| 15 cm | 35 cm | kb. 0,15–0,18 |
| 25 cm | 45 cm | kb. 0,10–0,11 |
Magyarországon a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet a homlokzati falra 0,24 W/m²K határértéket ír elő. A legvékonyabb, 5 + 15 + 5 cm-es elem ezt önmagában nem teljesíti, kiegészítő szigetelés vagy vastagabb külső héj kell hozzá. A 10 cm-es grafitos külső réteg gyártói adat szerint már 0,18 körüli értéket ad, a 15 cm-es és vastagabb változatok pedig bőven a határ alatt maradnak. Erről bővebben az ICF fal U-értékéről szóló cikkben olvashat.
Mit nem old meg önmagában a rendszer?
Az ICF a falat adja, nem a kész házat. Néhány dolgot a tervezés elején érdemes tisztázni.
- Burkolat kell rá kívül-belül. A polisztirol éghető anyag, ezért belül gipszkartonnal vagy vakolattal, kívül hálóerősített vékonyvakolattal vagy más burkolattal kell védeni. A burkolat nem része a zsaluzati készletnek.
- A fal páratechnikailag zárt. Az EPS gyakorlatilag nem engedi át a párát, a nedvességet a szellőztetés viszi ki a házból. Légtömör épülethez hővisszanyerős szellőztetést érdemes tervezni.
- A betonmagot statikus méretezi. A rendszer műszaki értékelése a vasbeton szerkezet tervezésére nem terjed ki, azt az Eurocode 2 szerint, tartószerkezeti tervezőnek kell elvégeznie.
- A részleteken múlik a minőség. Lábazat, ablakcsatlakozás, födémperem: a fal síkjában a szigetelés folytonos, a csomópontoknál ezt meg kell tervezni.
Miben más, mint a hagyományos falazat?
Tégla- vagy pórusbeton falnál a falazóelem hordja a terhet, és erre kerül utólag a homlokzati hőszigetelés. A beton zsalukőnél a mag szintén beton, de a zsalukő maga hideg, tehát külön szigetelni kell. Az ICF-nél a sorrend megfordul: a szigetelés készül el először, és abba kerül a tartószerkezet. Ennek ára, hogy a fal utólag nehezebben alakítható, és a belső oldalon a beton tömege csak részben vesz részt a helyiség hőháztartásában. A rendszerek részletes összevetését az ICF vagy tégla oldalon találja.
Összefoglalás
Az ICF bennmaradó polisztirol zsaluzatba öntött vasbeton fal. A betonmag tart, a két polisztirol réteg szigetel, a kettő együtt egy lépésben készül el. A fal jó hőszigetelésű és légtömör, de burkolni kell, gépi szellőzéssel érdemes párosítani, és a szerkezetet minden esetben statikusnak kell megterveznie. Ha szeretné megtudni, hogy az Ön terveihez milyen falvastagság és elemtípus illik, kérjen tőlünk ajánlatot a tervek alapján.
