Az ICF, vagyis a polisztirol zsaluelemes építési rendszer a 20. század második felében, a habosított polisztirol ipari elterjedése után vált önálló építési móddá. Az ezredforduló környékén már független amerikai és kanadai kutatások vizsgálták, Európában pedig egységes műszaki értékelési rend épült köré, amelynek keretében ma is forgalmazzák. A feltaláló nevét és az első szabadalom évét sok helyen idézik, de ezeket megbízható forrásból nem tudtuk ellenőrizni, ezért nem is ismételjük.
Egy régi gondolat: a zsalu, amely a falon marad
A betonfalhoz zsaluzat kell, amelyet a beton megszilárdulása után általában lebontanak. A bennmaradó zsaluzat ötlete ezt a lépést spórolja meg: a forma a szerkezet része marad. A gondolat nem kötődik egyetlen anyaghoz. A cementkötésű faforgácsból készülő, úgynevezett fabeton zsaluelemek ugyanebbe a családba tartoznak, és ma is kaphatók. A hagyományos beton zsalukő szintén a falban marad, csak nem szigetel.
Az ICF újítása az volt, hogy a bennmaradó zsalut hőszigetelő anyagból készítette. A forma így egyben a fal hőszigetelése is lett, és egy munkafolyamatban készült el a tartószerkezet és a szigetelés.
A polisztirol belépése
A habosított polisztirol (EPS) a 20. század közepétől vált tömegesen gyártott, olcsó hőszigetelő anyaggá. Könnyű, jól formázható, és pontos méretű elemek önthetők belőle. Alkalmas volt tehát arra, hogy két szigetelő héjat átkötőkkel összefogva üreges építőelemet készítsenek belőle. Az így kialakult hőszigetelt zsaluelem lényegében ma is ugyanaz: két EPS héj, köztük átkötők, a belsejében pedig a helyszínen betonozott, vasalt mag.
Hogy pontosan ki, melyik évben és melyik országban készítette az első ilyen elemet, arról kutatásunk nem talált ellenőrizhető forrást. Az interneten keringő évszámok és nevek egy részét gyártói marketinganyagok terjesztik, ezért ezeket óvatosan kell kezelni.
Ami dokumentálható: kutatások az ezredforduló körül
A rendszer történetének jól követhető része a kutatásoké. Az alábbi vizsgálatok forrásai nyilvánosak, és a mai szakmai vita nagyrészt rájuk épül.
| Év | Vizsgálat | Mit mutatott |
|---|---|---|
| 1998 | Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium (ORNL, USA), hőkamrás falvizsgálat | A teljes fal hőellenállása 10–15%-on belül maradt a zavartalan falmező értékétől |
| 2000–2001 | ORNL, két azonos ház egymás mellett, Knoxville | Az ICF ház 7,5%-kal kevesebb energiát fogyasztott, mint az azonos favázas |
| 2001 | HUD/NAHB tanulmány az ICF költségeiről és előnyeiről (USA) | Az amerikai költségfelár és az előnyök összefoglalása |
| 2007 | CMHC, hétszintes ICF épület (Kanada) | A hőtároló tömegnek nem volt mérhető energetikai hatása, a légtömörségnek igen |
| 2019 | Mantesi és társai, Loughborough (Egyesült Királyság) | Az összefoglaló szerint a monitorozott épület lassan reagált, és stabil belső hőmérsékletet tartott |
Ezek a vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a korai, gyakran túlzó energetikai ígéretek nem állják meg a helyüket. Az iparági anyagokban szereplő 30–40%-os megtakarítással szemben a független, mért különbség egy azonos favázas házhoz képest 7,5% volt, a különböző éghajlatokra modellezett érték pedig 5,5–8,5% között alakult (normál lakáshasználattal számolva 9,2%). Erről az ICF ház valódi előnyeiről szóló cikkben írunk részletesen.
Európa: a műszaki értékelés útja
Európában a polisztirol zsaluelemekre nincs harmonizált termékszabvány. A forgalmazás útja az európai műszaki értékelés (ETA), amelyet ma az EAD 340309-00-0305 jelű európai értékelési dokumentum alapján adnak ki a nem teherhordó, bennmaradó zsaluzati készletekre. A német DIBt által kiadott ICF értékelések egy része a 2000-es évek második felére nyúlik vissza (az egyik általunk vizsgált ETA azonosítója 07-es évszámot visel), és azóta többször átdolgozták őket. A kutatásunkban vizsgált két értékelés jelenlegi változata 2024-es.
Az uniós szabályozás ma is változik. Az építési termékekről szóló új rendelet, az (EU) 2024/3110 fokozatosan váltja fel a korábbi szabályokat, és átmeneti rendelkezései miatt a régi és az új rendszer egy ideig egymás mellett él. Hogy egy meglévő ETA meddig használható, azt a hatályos szabályok alapján, a gyártóval érdemes tisztázni. Hogy egy ilyen dokumentumot hogyan érdemes olvasni, azt külön cikkben mutatjuk be.
Hogyan fejlődött maga az elem
A termékek az évek során több irányba ágaztak el, és ez a mai kínálatból jól kiolvasható.
- Folytonos és rácsos mag. Egyes rendszerekben a két héjat műanyag átkötők fogják össze, és a beton összefüggő, sík falat alkot. Másokban EPS hidak kötik össze a héjakat, így a beton rácsszerkezetet formál. A különbség a tűzállóságban is megjelenik, erről a folytonos vagy rácsos betonmag cikk szól.
- Grafitos EPS. A szürke, grafittal adalékolt polisztirol hővezetési tényezője az európai értékelésekben 0,031–0,032 W/mK, a fehér EPS-re számolt 0,035-tel szemben. Ugyanakkora vastagság így jobb szigetelést ad.
- Vastagabb külső héj. A szigorodó energetikai előírásokkal a 10 cm-es és vastagabb külső szigetelőréteg vált keresetté. A 20–25 cm-es külső héjjal a fal U-értéke kb. 0,10–0,11 W/m²K, ami már passzívház-tartomány.
- XPS és fabeton változatok. Extrudált polisztirol táblákból és cementkötésű faforgácsból is készülnek zsalurendszerek, más tulajdonságokkal és más korlátokkal.
Magyarország
Magyarországon is működnek hazai ICF gyártók, amelyek saját közlésük szerint több évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezt független forrásból nem ellenőriztük. A hazai előírások szigorodása a termékválasztást is alakította. A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet a homlokzati falra 0,24 W/m²K hőátbocsátási határértéket ír elő, amelyet a legvékonyabb, 5 cm-es külső héjú zsaluelem (kb. 0,31–0,35 W/m²K) önmagában már nem teljesít. Új háznál ezért ma a vastagabb külső héjú elemek a jellemzők.
Amit nem tudunk
Egy rövid történeti összefoglalóban is ki kell mondani, hol érnek véget az ismereteink.
- A feltaláló és az első szabadalom. Ellenőrizhető forrást nem találtunk.
- A világpiac mérete. Nyilvános, független adatot nem találtunk róla.
- Az ICF hazai részesedése. Nincs statisztika arról, hogy a Magyarországon épülő családi házak mekkora része készül hőszigetelt zsaluelemből.
- A korai hazai házak tapasztalatai. Független, rendszerezett utókövetést nem találtunk, csak elszórt tulajdonosi beszámolókat.
Összefoglalás
Az ICF egy régi gondolat, a bennmaradó zsaluzat, és egy 20. századi anyag, a habosított polisztirol találkozásából született. Az ezredfordulóra független kutatások mérték meg, mit tud valójában, Európában pedig a műszaki értékelés lett a forgalmazás alapja. A pontos kezdetekről kevesebbet tudunk, mint amennyit a reklámok állítanak. A rendszer mai alapjait a bevezető cikkünk foglalja össze. Ha a saját házához keres megfelelő elemet, kérjen ajánlatot.
Források
- Kosny és társai: ORNL hőkamrás falvizsgálat (ORNL/ASHRAE, 1998)
- Petrie, Kosny és társai: egymás mellé épített ICF és favázas ház mérése (ACEEE, 2002)
- HUD/NAHB RC: Costs and Benefits of ICFs for Residential Construction (2001)
- CMHC Research Highlight 07-119 (2007)
- Mantesi és társai, Loughborough University (2019)
- EOTA: EAD 340309-00-0305
- (EU) 2024/3110 rendelet az építési termékekről
- 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet
