Az ICF fal vasalásának átmérőjét és kiosztását mindig a statikai terv határozza meg, mert a zsaluelem csak zsaluzat és hőszigetelés, a terhet a vasbeton mag viseli. A vízszintes betonacélok az átkötőelemekre fekszenek fel, a függőlegesek az alapból kiálló csatlakozóvasakhoz kapcsolódnak, a sarkok és a nyílások környezete pedig külön erősítést kap. A vasalást betonozás előtt szakembernek kell átvennie, mert utána már semmi nem látszik belőle.
Miért a statikus dönt, és nem a gyártó
A polisztirol zsaluelemek európai műszaki értékelése (ETA) a zsaluzatot minősíti: a hőtechnikai jellemzőket, a tűzvédelmi osztályt, a betonnyomással szembeni ellenállást. A betonmag szerkezeti méretezése kifejezetten kimarad belőle. Azt az Eurocode 2 (EN 1992-1-1) és a hazai előírások szerint statikus tervező végzi.
Ebből két dolog következik. A gyártói katalógusok vasalási ábrái tájékoztató jellegűek, a helyszínen a statikai kiviteli terv az érvényes. Emellett nincs olyan, hogy „szokásos" vasalás: a födém fesztávja, a szintszám, a nyílások mérete és a talaj egyaránt beleszól. Tájékozódásként annyi mondható, hogy egy hazai kivitelezői műszaki leírás 8–12 mm átmérőjű betonacéllal és 20 cm-enként elhelyezett kengyelekkel számol. Ez egy vállalkozó saját adata, nem általános szabály.
A vasalás elemei
| Elem | Hol található | Mire való |
|---|---|---|
| Csatlakozóvasak (tüskék) | Az alapból állnak ki | Az alap és a fal összekötése |
| Függőleges betonacél | A betonmagban, a terv szerinti kiosztásban | Hajlítás és függőleges teher felvétele |
| Vízszintes betonacél | Soronként az átkötőkre fektetve | A fal együttdolgozása, repedések korlátozása |
| Sarokvasalás | Sarkoknál és falcsatlakozásoknál | A falak összekötése |
| Nyílások körüli vasalás | Áthidalóban és a nyílás szélein | A nyílás feletti teher elvezetése |
| Koszorúvasalás | A legfelső sorokban | A födém és a tető terheinek elosztása |
Vízszintes vasak
Az átkötőelemek egyben vastartók is: a vízszintes betonacél rájuk fekszik, így a rakással együtt, soronként szerelhető. A toldásokat a terv szerinti átfedéssel kell kialakítani, és nem eshetnek minden sorban egymás fölé.
Függőleges vasak
A függőleges vasalás az alapba betonozott csatlakozóvasaktól indul. Ha ezek rossz helyre kerültek, a hiba a falnál már nehezen javítható, ezért az alapozás és a falazás tervét együtt kell olvasni. A függőleges vasakat jellemzően a fal felrakása után, felülről engedik a helyükre, és a vízszintes vasakhoz rögzítik, hogy betonozás közben ne mozduljanak el.
Sarkok és falcsatlakozások
A sarok a fal legérzékenyebb pontja: itt találkozik két irányból a betonnyomás, és itt kell a két falnak szerkezetileg összekapcsolódnia. Az egyik európai rendszer műszaki értékelése például a sarkoknál minden sorba 6 mm átmérőjű hurkos vasat ír elő. A konkrét megoldás rendszerenként és tervenként változik, de a sarok vasalás nélkül soha nem marad.
Nyílások, áthidalók, koszorú
Az ajtók és ablakok felett az áthidaló viszi át a terhet. ICF rendszerben ez nem külön gerenda, hanem áthidalóelembe öntött, kengyelezett vasbeton, amelyet a fallal együtt betonoznak. A zsaluelem itt is csak forma: az áthidaló teherbírását a benne lévő vasalás adja, ezért a nagyobb nyílásokat a statikus külön méretezi. Az áthidalóelemet a betonozás előtt alá kell támasztani.
A fal tetején futó koszorú vasalása a födém vasalásához csatlakozik, és a felső sorokat a födémmel együtt betonozzák. Egyes rendszerekben külön födémtámasz-elem biztosítja, hogy a vasalás folytonos maradjon, miközben a külső hőszigetelő réteg megszakítás nélkül fut el a födém pereme előtt. Ha fa tetőszerkezet készül, a talpszelemen rögzítéséhez szükséges tőcsavarokat is a koszorúba kell elhelyezni betonozás előtt.
Munkahézag: tüskék a két betonozás között
A napi munkahézag helye ideális esetben a födémszint. Ha a betonozás a falmagasságon belül áll meg, a két ütemet az ETA szerint tüskékkel kell összekötni:
- a tüskék keresztmetszete legalább a betonkeresztmetszet 1/2000 része,
- a kiosztásuk 10–50 cm,
- a lehorgonyzási hosszuk mindkét oldalon 20 cm.
Ezek az ETA keretértékei. A tényleges megoldást a statikus adja meg.
Vasalás és betonozhatóság
A betonmag családi házaknál jellemzően 15 cm vastag. Ebben a szűk üregben a vasalásnak, az átkötőknek és a betonnak együtt kell elférnie. A túl sűrű vagy rendezetlenül elhelyezett vasalás fennakasztja a betont, és üreg marad alatta. Néhány gyakorlati szabály segít:
- A vasak a tervezett helyükön, rögzítve álljanak, ne lógjanak be a betonozócső útjába.
- A betonfedés a terv szerinti legyen; a vas ne feküdjön fel a polisztirol falra.
- A legnagyobb szemnagyságot a vasak közti távolsághoz kell igazítani. Az ETA 8–16 mm-es felső határt ad meg.
- A gépészeti védőcsövek ne csoportosuljanak egy helyen, és ne vágják el a vasalást.
Folytonos vagy rácsos mag: a vasalás szempontjából sem mindegy
A műanyag átkötős elemekben folytonos, sík vasbeton fal jön létre, amely a terv szerint szabadon vasalható. A polisztirol hidakkal összekötött elemekben a beton rácsot alkot, ami korlátozza a vasak helyét, és a tűzállóságot is érinti: a műszaki értékelések szerint a folytonos fal REI 120, a rácsos csak R 30 besorolású. A különbségről bővebben a folytonos és rácsos betonmagról szóló cikkben olvashat.
Átvétel betonozás előtt
A vasalás az utolsó pillanat, amikor a szerkezet még ellenőrizhető. A felelős műszaki vezető, szükség esetén a statikus a betonozás előtt végignézi az átmérőket, a kiosztást, a toldásokat, a sarkokat, a nyílások környezetét és a tüskéket, az eredményt pedig az építési naplóban rögzíti. Ez akkor sem hagyható ki, ha a zsaluelemek rakását az építtető maga végezte.
Összefoglalás
Az ICF fal közönséges monolit vasbeton fal, amelyet különleges zsaluzatba öntenek. A vasalását ezért ugyanolyan komolyan kell venni, mint bármely vasbeton szerkezetét: statikus tervezi, vasszerelő készíti, műszaki vezető veszi át. A zsaluelem megkönnyíti a szerelést, de a méretezést nem váltja ki. Ha a tervezésnél tart, olvassa el az építésznek és statikusnak szóló összefoglalónkat, a kész tervekre pedig szívesen adunk ajánlatot.
